Az �n. I. T�rv�nyk�nyv

1. Szent Istv�n adom�nyair�l az egyh�zak r�sz�re

Tetszett a kir�lynak �s az eg�sz gy�l�snek, hogy minden birtokadom�ny, amelyet Boldog Istv�n kir�ly a monostoroknak vagy egyh�zaknak rendelt, h�bor�tatlanul megmaradjon.

2. P�sp�ki zsinatok tart�s�nak elrendel�se a b�r�skod�si �gyekre

Mivel n�p�nk egyr�szt az utaz�s, m�sr�szt az �lelmez�s gyakran igen nagy neh�zs�gei miatt, minden �gy v�gett nem tud a kir�lyi udvarba menni, elrendelt�k, hogy k�tszer egy �vben, �gymint F�l�p �s Jakab apostolok napj�n �s Szent Mih�ly nyolcad�n, mindegyik p�sp�ks�g ter�let�n zsinatot kell tartani, amelyen mind az isp�n, ilet�leg isp�nok, mind a t�bbi tiszts�g visel�i az � p�sp�k�kh�z �sszegy�ljenek, s ha erre valaki, m�g ha pecs�t n�lk�l id�zik is, nem megy el, pervesztes legyen.

3. Az orsz�gba j�v� k�lf�ldi papokr�l

K�lf�ldi �ldoz�papot vagy szerpapot csak aj�nl�lev�llel fogadjanak be. Akiket pedig id�ig befogadtak, vizsg�lj�k meg, vajon jogosan j�ttek-e, s ennek megfelel�en azok, akikr�l valami kedvez�tlen h�r jut el f�leinkhez, tiszts�g�kb�l t�vozzanak mindaddig, am�g vagy �t�lettel nem tiszt�zz�k magukat, vagy az orsz�gb�l el nem t�vol�tj�k �ket.

4. A k�lf�ldi j�vev�nyekr�l

K�lf�ldit kezes n�lk�l ne fogadjanak be.

5. A k�l�nb�z� udvari k�pl�nok perbe id�z�s�r�l

A p�sp�k�k �s isp�nok vagy m�sok k�pl�njait a p�sp�k vagy az �rsek pecs�tj�vel id�zz�k perbe.

6. Az egyh�zi �s vil�gi szem�lyek k�z�tti perekr�l

Ha egyh�zi szem�lynek vil�giakkal van pere, a vil�git b�r� pecs�tj�vel id�zz�k, ha pedig vil�ginak van pere egyh�zi szem�llyel, az egyh�zi szem�lyt a p�sp�k vagy az esperes pecs�tj�vel id�zz�k, s ugyanezek hallgass�k ki �t az illet�kes b�r�val egy�tt.

7. Az isp�nok egym�s k�zti peresked�s�r�l

Ha k�t isp�n valamely �gyb�l kifoly�lag visz�lykodik egym�ssal, a fent eml�tett zsinaton t�rgyalj�k meg �gy�ket.

8. Az ap�tok egym�s k�zti peresked�s�r�l

Ha k�t ap�t torzsalkodik, ugyanazon zsinaton �t�ljenek �gy�kben.

9. A kir�ly �s a herceg f�bb tisztvisel�inek egym�s k�zti pereir�l

A kir�ly vagy a herceg nagyobb tisztvisel�i �s k�pl�njai �gy�ben, akiknek szem�ly�hez nem m�lt�, hogy a ( k�z�ns�ges ) b�r� el�tt perlekedjenek, ugyanazon zsinaton �t�lkezzenek.

10. A zsinat mint fellebbez�si f�rum

Ha valamely d�lyf�s b�r� vonakodn�k az eml�tett zsinatra elmenni, az � v�dl�ja �t�lkezz�k f�l�tte.

11. A kir�ly �s a herceg f�bb tisztvisel�inek pereir�l

Ha a kir�ly �s a herceg nagyobb tisztvisel�i vagy egym�s k�zt, vagy n�luk nagyobbakkal visz�lykodnak, �s a b�r�hoz menni nem akarnak, �gyeiket a megy�sisp�n az illet�kes b�r�val egy�tt vizsg�lja meg.

12. A kir�ly �s a herceg tisztvisel�inek pereir�l

A herceg ( olyan ) tisztvisel�i, akik a kir�ly ter�let�n tart�zkodnak �s a kir�ly ( ama ) tisztvisel�i, akik a herceg ter�let�n vannak, az ( illet�kes ) isp�n �s a b�r� el�tt ( egy�tt ), a kisebbek pedig ( egyed�l ) a b�r� el�tt pereskedjenek.

13. Az isp�nok vagy az � n�peik egym�s k�zti peresked�s�r�l

Ha isp�n isp�nnal visz�lykodik vagy az � n�p�k ( egym�ssal ); a zsinati b�r�s�g vagy a szomsz�d isp�n vizsg�lja meg �gy�ket.

14. Az egyh�zi szem�lyek mentess�g�r�l a vil�gi b�r�skod�s al�l

Vil�gi b�r� ne mer�szkedj�k pecs�tj�t egyh�zi szem�lyre k�ldeni.

15. A kir�lyt illet� halastavak visszaad�s�r�l

Mivel ann�l kev�sb� l�tszik er�snek a ( kir�lyi ) udvar, min�l kev�sb� �llnak rendelkez�s�re a sz�ks�ges dolgok, nehogy a mi b�s�g�nk udvarunknak szeg�nys�g�ben b�velkedj�k, �gy tetszett nek�nk, hogy minden halastavat, kiv�ve azokat, amelyeket Szent Istv�n aj�nd�kozott, adjanak vissza a kir�lyi haszn�latra, mivel nem volt helyes, hogy mi azokr�l lemondjunk, s a mi enged�kenys�g�nk folyt�n az udvar f�nye is lejjebb engedjen; ellenben sokkal jobb, ha mi �s azok, akik hozz�nk j�nnek, a megbecs�l�s b�s�g�vel tal�lkoznak.

16. A szerzeteseknek sz�ks�ges halastavak meghagy�s�r�l

Hasonl�k�ppen elhat�roztuk, hogy – �mb�r a kolostoroknak vagy az egyh�zaknak adott halastavakat vissza kell adni – a bar�tok mindennapi haszn�lat�ra sz�ks�geseket meg kell hagyni, �s csup�n a feleslegeseket szabad elvenni.

17. A r�gi birtokadom�nyok tiszteletben tart�s�r�l

Azok a sz�l�k, telkek, f�ldek, melyeket b�rmelyik kir�ly adom�nyozott, v�ltozatlanul maradjanak meg azoknak, akiknek adom�nyozt�k azokat.

18. Az egyh�zaknak adott erd�kr�l

Az egyh�zaknak adott erd�ket egy�ltal�ban nem engedj�k elvenni.

19. Az el�z�tt telepesekr�l

Azok az el�z�tt r�gi telepesek, akiknek m�sutt nincs f�ldj�k, eddigi f�ldj�kre t�rjenek vissza. Ha ( k�zben ) f�ldj�ket monostoroknak vagy egyh�zaknak adom�nyozt�k, �s nekik van m�s f�ldj�k, ez ( tudniillik a k�zben t�rt�nt adom�nyoz�s ) maradjon meg s�rtetlen�l.

20. A Szent Istv�n �ltal, illet�leg az � ut�dai �ltal adom�nyozott birtokok k�l�nb�z� �r�kl�si rendj�r�l

Minden olyan birtok, melyet Szent Istv�n adom�nyozott, illessen meg minden, term�szetes lesz�rmaz�s szerinti ut�dot vagy �r�k�st. Az olyan birtok azonban, amelyet m�s kir�lyok adtak, ( csak ) ap�r�l fi�ra sz�lljon, s ha ilyenek ( ti. fi�r�k�s�k ) nincsenek, �r�k�lj�n a fitestv�r, s ennek hal�la ut�n fiait se z�rj�k ki az �r�ks�gb�l. Ha pedig az illet�nek fitestv�re nincsen, az �r�ks�get a kir�ly r�sz�re vegy�k �t.

21. A v�s�rolt birtokokr�l

A v�s�rolt birtokot semmif�le �r�k�st�l ne vegy�k el, csup�n ( a v�s�rl�s t�ny�t ) ugyanazzal a bizonys�ggal kell igazolni.

22. A t�zesvas- �s forr�v�z-pr�b�kr�l

Megtiltjuk, hogy t�zesvas- �s forr�v�z-pr�b�t valamely egyh�zban tartsanak, csup�n a p�sp�ki sz�khelyen �s a nagyobb pr�posts�gokn�l, valamint Pozsonyban �s Nyitr�n.

23. Az igazs�gtalan b�r� elleni fellebbez�sr�l

Azt a b�r�t, aki a perekben igazs�gtalanul �t�lkezik, a kir�ly udvar�ba pecs�ttel id�zz�k, de a zsinat el� ( csak ) pecs�t n�lk�l.

24. A p�sp�ki zsinat feladatair�l

a) Ha valaki elmulasztan�, hogy a p�sp�k�k �s isp�nok �sszej�vetel�re elmenjen, �t�lkezzenek f�l�tte.

b) Egy�bk�nt pedig olyan szorgalmasan gy�ljenek �ssze, oly odaad� gonddal t�rgyaljanak, �s oly kitart� szorgalommal m�rlegelj�k az egyenl� es�lyeket, hogy

egyr�szt gy�l�let folyt�n az �rtatlans�got el ne �t�lj�k, s m�sr�szt bar�ts�gb�l a b�nt meg ne v�dj�k.

25. Tized elrendel�se a v�mokb�l �s ad�kb�l

Mik�ppen a v�mokb�l �s az ad�kb�l azok egyharmad r�sz�t az isp�noknak rendelt�k adni, �gy azok tizedr�sz�t a p�sp�k�knek rendelj�k, mivel mind az �j-, mind az �sz�vets�g lapja elrendeli a tizedek ad�s�t, s �gy helytelen �s balga dolog lenne, ha megt�rni mer�szeln�nk a szentek int�zked�seit, melyeket ink�bb a legnagyobb al�zattal bet�lteni tartozunk.

26. A b�r�s�gi tan�k jogi kell�keir�l

Ha valaki, akit bizonys�gt�telre h�vtak, valakinek az igaz�t tan�skod�ssal akarja bizony�tani, bizonys�gt�tel�t csak abban az esetben engedj�k elfogadni, ha el�sz�r is: b�neit meggy�nta a papoknak, azut�n: ha sz�nt�f�ldje van; hogy �gy egyr�szt az igaz tan�bizonys�gnak biztos�t�ka legyen a pap �ltal a gy�n�sban, m�sr�szt hamis tan�skod�s eset�n a v�lts�gd�j biztos�tva legyen a birtokban.

27. A hamisan tan�skod�kr�l

Senki se merjen tan�bizonys�got tenni, csak ha b�neit meggy�nta. Akinek a tan�skod�s�t hamisnak tal�lj�k, annak a tan�bizonys�g�t t�bb� ne fogadj�k el.

28. A b�r�i �t�let foganatos�t�s�r�l

Ha valaki a b�r� poroszl�j�t az �t�let miatt megveri, az ilyenhez a megye isp�nja k�ldj�n ( megb�zottakat ), �s amit ( a b�r� ) �t�lt, azt teljes eg�sz�ben vegy�k el t�le er�vel.

29. A poroszl�k jogi kell�keir�l

Megparancsoljuk, hogy a b�r� poroszl�i olyanok legyenek, amilyeneknek fentebb az alkalmas tan�kat mondottuk.

30. Az igazs�gtalanul elj�r� poroszl�r�l

Ha a b�r� poroszl�ja k�ldet�se k�zben valamit igazs�gtalanul cselekszik, �t�lj�k el a hamis parancsot ad� b�r�val egy�tt.

31. Ugyanarr�l

A b�r� poroszl�ja �ltal b�rkinek okozott k�rt a b�r� vagyon�b�l tegy�k j�v�.

32. A jogtalan birtokfoglal�sr�l

Ha valaki m�snak a f�ldj�t birtokl�sra mag�nak foglalja el, ha a b�r�s�gon bev�dolj�k, ugyanannyit vesz�tsen el saj�t f�ldj�b�l, s azonk�v�l t�z penz�t fizessen.

33. A v�mfizet�s szab�lyoz�sa

A keresked�k, akik csak az�rt foglalkoznak kereskedelemmel, hogy gazdagodjanak, a r�gi v�mokat k�tszeresen fizess�k meg; a szeg�nyek pedig, akik a keresked�sb�l �lnek, a szokott v�mokat fizess�k.

34. Ugyanarr�l

Ha valaki saj�t �s h�zilag termelt dolgaib�l ad el valamit a v�s�ron, Szent Istv�n t�rv�nye szerint fizessen v�mot

35. A v�r�r�k k�z� telepedett vend�gek k�telezetts�geir�l

Ha valaki a vend�gtelepesek k�z�l, mint szomsz�d, a v�r�r�k f�ldj�n lakik, vagy vegyen r�szt a birtok fele ar�ny�ban a v�r�r�k katonai szolg�lat�ban, vagy nyolc d�n�rt fizessen.

36. A kir�ly utaz�s�r�l a megy�kben �s a hat�r�r�k feladatair�l

a) Amikor a kir�ly vagy a herceg valamelyik megy�be megy, egy megyebeli harci m�nt vezessenek el�, s ha ez valamely okb�l elpusztul, a l� tulajdonos�nak tizen�t penz�t adjanak. Ha pedig bizonyos fokig megs�r�l, de nem pusztul el, az eml�tett �sszegnek fele r�sz�t adj�k a l��rt.

b) Ha valami fontos h�r jut a hat�rvid�kre a hat�r�rs�ghez, az isp�n k�t k�vetet k�ldj�n a kir�lyhoz n�gy t�bori l�val: ezek saj�t �lelm�kkel menjenek, s ott meg�rkezv�n, �tjuk k�lts�g�t a n�dorisp�nt�l k�rj�k meg, �s ugyanannyit k�rjenek a visszat�r�sre. Ha pedig lovaik elpusztulnak vagy megs�r�lnek, annyi penz�t kell adni a lovak�rt, amennyit fentebb mondottunk; ha azonban �ps�gben hazat�rnek, ezt egy hadj�ratban val� r�szv�telnek sz�m�ts�k be.

37. A kir�ly �s a n�dor vid�ki b�r�skod�s�r�l

Ha valamelyik v�r megy�j�be megy a kir�ly, ott k�t megyei b�r� menjen vele, hogy azok az ottani n�p perleked�seit b�lcs vizsg�lattal elint�zz�k; ha pedig a n�p v�dja ellen�k fordul, �ket a n�dorisp�n �t�lje meg.

38. Az isp�nokhoz k�ld�tt v�r�r�kr�l

Ha a kir�ly valamelyik isp�nhoz vagy f�tisztvisel�h�z esetleg valakit elk�ld a v�r�r�k k�z�l, az csup�n a hadj�ratba menjen, ellenkez� esetben t�rjen vissza a ( v�r- ) n�phez, ahonnan elj�tt.

39. Az elsz�k�tt v�r�r�kr�l

Mindenkinek megtiltjuk, hogy b�rkit is magukn�l tartsanak a v�r�r�k k�z�l, aki a kir�ly enged�lye n�lk�l elsz�k�tt; ha pedig valaki ilyet tart mag�n�l, ezt mint t�rv�nyszeg�st tegye j�v�.

40. Az isp�nok f�ldj�n �l� szabadok katonai k�telezetts�geir�l

Azok az isp�nok, akiknek saj�t falvaikban olyan szabad embereik vannak, akikt�l lovakat kaphatnak �s sz�z penz�t tudnak �sszegy�jteni, ebb�l a j�vedelemb�l egy p�nc�los katon�t adjanak a kir�lynak. Ha pedig negyven penz�t ( tudnak �sszegy�jteni ), egy p�nc�l n�lk�li katon�t adjanak; ha enn�l kevesebbet ( kapnak ), ezt saj�t haszn�latukra tarts�k meg.

41. Az ideiglenesen eladom�nyozott k�bor rabszolg�kr�l

Ha a kir�ly valakinek valamely k�bor rabszolg�t ad, ez ( ti. a tulajdonos ) a fej�t f�lig ny�rassa meg; ha ezt nem teszi, t�z penz�t fizessen. Ha ennek feles�get ad, vele egy�tt azt is vesz�tse el.

42. Az enged�ly n�lk�l tartott k�bor rabszolg�kr�l

a) Ha valaki a kir�ly enged�lye n�lk�l valami k�bor szem�lyt tart mag�n�l, �tven�t penz�t fizessen.

b) �s ha az ilyen ur�n�l valamit lop, az �r a b�ntett al�l isten�t�lettel tiszt�zza mag�t; �s aki a szolga kezese volt, azt ( a szolga ) mutassa meg, �s ha �rtatlannak bizonyul, ugyanazt a t�rv�nyt fizesse meg, mint a szolga visszatart�ja; ha pedig nincs vagyona, saj�t szabads�g�t vesz�tse el.

43. Ugyanarr�l

Ha valaki valamely k�bor szem�lyt elfogott, �s �gy tart mag�n�l, az ilyet ura egy penz�val v�ltsa ki.

44. Az elsz�k�tt javak ( =elsz�k�tt rabszolg�k ) gy�jt�ir�l stb.

a) Ha valamely “jokszed�” a k�bor szolg�t, akit mag�n�l tart, valakinek kilencven d�n�r�rt eladja, t�z penz�t fizessen, �s ugyanannyit az, aki a szolg�t megveszi.

b) Lovasok, v�s�rosok, utasok, b�rmerre is j�rnak, egy kepe takarm�nyt csup�n �t nummus�rt ( apr�p�nz�rt ) vehessenek, ha akarnak. Aki pedig kisebb �rat fogad el, vagy aki dr�g�bban adja, �tven�t penz�t fizessen.

45. A nyolcd�n�ros ad� fizet�s�nek szab�lyoz�sa

a) Ama nyolc d�n�rt, amelyet ( id�ig ) minden szabad embert�l szedtek, ezut�n ne szedj�k.

b) A hetes szolg�latot teljes�t� v�rn�pekt�l ( azonban ) a nyolc d�n�rt szedni rendelj�k, s k�z�tt�k mindenesetre az olyan szabadt�l is, aki csup�n eme v�rn�pekt�l f�ggetlen, de nem a kir�lyt�l.

c) Azok a szabadok pedig, akik a kir�lynak, amikor az � hat�raikon �tvonul, lovakat, sz�ll�t�szekereket �s zsoldos szolg�latokat szoktak ny�jtani, n�gy d�n�rt fizessenek. �s hasonl�k�ppen azok a szabadok is, akik vel�k egy�tt szoktak lakni vagy menjenek ki onnan.

46. A r�gi hit�kh�z ragaszkod� izmaelit�k b�ntet�s�r�l

Ha valaki izmaelit�kat b�jt�l�sen kap rajta, vagy ev�sen �s a diszn�h�st�l val� tart�zkod�sban, vagy mosakod�sban avagy m�s v�tkes szok�sukban, az ilyen izmaelit�kat k�ldj�k a kir�lyhoz. Aki pedig �ket bev�dolta, vagyonukb�l kapjon r�szesed�st.

47. Az izmaelit�k �ttelep�t�s�r�l

Az izmaelit�k minden faluj�nak megparancsoljuk, hogy templomot �p�tsenek, s azt ugyanazon falu ter�let�b�l adom�nnyal l�ss�k el. S miut�n a templom fel�p�lt, az izmaelit�k faluj�nak a fele k�lt�zz�n el a falub�l, �s m�sutt telepedjenek le; hogy

mik�ppen most egyforma szok�s�ak lesznek vel�nk az egy�ttlak�sban, �gy Krisztus egy �s ugyanazon egyh�z�ban, ti. az isteni hajl�kban is egyet�rt�k legyenek vel�nk.

48. Az izmaelit�k le�nyainak f�rjhez ad�s�r�l

Az izamelit�k k�z�l senki se merje le�ny�t a saj�t n�p�b�l val�hoz adni f�rjhez, hanem csak a mi n�p�nkb�l val�hoz.

49. Az izmaelit�k �tkez�s�r�l

Ha valamelyik izmaelit�nak vend�gei vannak, vagy valakit lakom�ra h�v, mind �, mind vend�gei csup�n diszn�h�st egyenek.

50. K�l�nb�z� gyilkoss�gok �gy�ben illet�kes b�r�s�gokr�l

a) Ha isp�nn�l vagy b�rki m�sn�l gyilkost tal�lnak, az ilyet a p�sp�k k�vete k�rje ki vezekl�sre, s ha az illet� ( isp�n vagy m�s ) ( a gyilkost ) vonakodn�k kiadni, ugyanazon b�ntet�ssel s�jts�k, mint a gyilkost.

b) Elhat�roztuk, hogy az apagyilkoss�gokat �s m�sokat, melyeket ezekhez hasonl�knak nyilv�n�tottunk, a p�sp�k�k elb�r�l�s�ra kell b�zni, akik az eff�l�ket a b�n�k �s a szem�lyejk milyens�g�nek megfelel�en, a k�nonok rendelkez�se szerint �t�lj�k meg, ahogy j�nak l�tj�k.

c) Az egyszer� gyilkoss�gokat pedig az esperes �s a vil�gi b�r� egy�tt �t�lj�k meg, s a kilencedet �s tizedet egym�s k�z�tt ossz�k meg.

51. Az elfogott tolvajnak b�r� el� �ll�t�s�r�l

a) Az elfogott tolvajt h�rom napig tarts�k megk�t�zve, de kezeit ne p�rk�lj�k meg, �s ne �gess�k meg t�zzel, a negyedik napon pedig vezess�k a b�r� el�.

b) Amikor a tolvajt ur�nak a poroszl�ja ( a b�r� el� ) vezeti, ha ott legal�bb egy ( szolg�l� ) csal�d lakik, abb�l egy szem�ly menjen a tolvajjal, s ha az ilyen nem akarna menni, a b�r� ne vonakodj�k ( �t is ) meg�t�lni. Ha pedig ott egyetlen csal�d sem lakik, a b�r� a tolvajt megk�t�zve k�ldje el az illet� �rnak egy olyan birtok�ra, amely a kir�lyhoz legk�zelebb esik, avagy �t�ljen a tolvaj felett.

52. Ha az elfogott tolvaj �rtatlannak bizonyul

Ha az el�vezetett tolvaj az isten�t�let alkalm�val �rtatlannak bizonyul, elfog�j�t kell ( elmarasztal� ) �t�lettel b�ntetni, de ne vak�ts�k meg.

53. Bizony�t�si elj�r�s tolvajl�s eset�n

a) Ha az elfogott tolvajra a lop�st r�bizony�tani nem lehet, engedj�k meg neki az isten�t�letet.

b) Ha ennek folyam�n �rtatlannak bizonyul, elfog�ja vagyon�b�l vegyenek el annyit, amennyi vagyona van annak, akit � tolvajnak mondott, de ne vak�ts�k meg.

c) Ha a tolvaj az isten�t�let folyt�n b�n�snek tal�ltatik, vak�ts�k meg.

54. A lop�s b�nt�ny�nek meghat�roz�sa

Ha valaki n�gyl�b� �llatot vagy ennek megfelel� �rt�k� dolgot, avagy h�sz d�n�r �rt�k� ruh�t lopott, mint tolvajt �t�lj�k el.

55. A lop�ssal gyan�s�tottak eset�ben k�vetend� elj�r�sr�l

Ha valaki puszta gyan� alapj�n fog tolvajt, ( az elfogott szem�lyt ) mint t�nyleges tolvajt vizsg�lj�k meg a b�r�s�gon.

56. A tolvaj csal�dtagjainak b�ntet�s�r�l

A tolvaj feles�g�t, ha r�szes ura b�n�ben, f�rj�vel egy�tt adj�k el rabszolg�nak. Gyermekeik is, ha tizen�t �vesek vagy ann�l id�sebbek, osztozzanak anyjuk sors�ban; azokat pedig, akik tizen�t �ven alul vannak, b�ntetlen�l engedj�k el.

K�nyves K�lm�n (1095-1116)

G�za fia.

Kor�bban papnak sz�nt�k, ez�rt igen m�velt �s hitbuzg� volt. Alakj�r�l az �lmos-�g kr�nik�sai �rtak, �s teljesen eltorz�tott�k. A korabeli k�lf�ldi kr�nik�kb�l azonban arra lehet k�vetkeztetni, hogy K�lm�n az akkori Eur�pa legm�veltebb uralkod�ja volt.

Belpolitik�ja:

K�lm�n folytatja a L�szl�-f�le politiz�l�st, de az ad�kat �s v�mokat n�velte, �s megsz�ntette az egyh�z felesleges j�vedelemforr�sait. A b�nok hat�sk�r�t kiterjesztette a tengermell�kekre is �s megsz�ntette a ducatus int�zm�ny�t. Komoly t�rv�nyhoz�i munk�t folytat, ekkorra meghozza hat�s�t a mag�ntulajdon v�delm�nek t�rv�nye. K�lm�n azonban enyh�t a b�ntet�seken, �s a hal�lb�ntet�s helyett legt�bbsz�r “csak” csonk�t�s j�r. A peres elj�r�sokban m�r nem volt elegend� a puszta gyan�, hanem a v�dat be is kellett bizony�tani. Ha valaki alaptalanul gyan�s�totta a m�sik embert, akkor azt kem�nyen megb�ntett�k. A birtokok ezent�l visszavehet�ek voltak, kiv�ve ha azt Szent Istv�n adom�nyozta. A t�rv�nyk�nyv tal�n legh�resebb r�sze a boszork�nys�ggal foglalkozott. A strig�k �ld�z�s�t megtiltotta, mivel nincsenek. Ez a kijelent�s abban a korban val�ban szokatlan felvil�gosults�got t�kr�z�tt.

Fontosak voltak az egyh�zi k�rd�ssel foglalkoz� t�rv�nyei is. L�trehozott egy �j p�sp�ks�get, Nyitra k�zponttal. K�lm�n nem enged�lyezte a tudatlan papok m�k�d�s�t, amivel az egyh�zi kult�ra emel�s�t szolg�lta. Kimondta, hogy a magasabb papi hivatalokban csak n�tlen papok tev�kenykedhetnek.

�lmos k�rd�s: K�lm�n legnagyobb gondja a testv�r�vel val� viszonya volt. �lmos t�bbsz�r fell�zadt ellene, de a kir�ly megbocs�tott neki. Az 1110es �vekben azonban testv�re ism�t fell�zadt ellene. Erre a kir�ly a tan�ccsal egy�tt �gy d�nt�tt, hogy �lmost fi�val, B�l�val egy�tt megvak�tj�k. Ezzel biztos�tja fi�nak, II. Istv�nnak a tr�nt.

K�lpolitik�ja:

1095-ben II. Orb�n p�pa oldal�n r�szt vesz a I. keresztes h�bor�ban, �s frank sereg vez�r�vel Boulion Gotfriddal meg�llapodott, hogy csapata �tvonulhasson Magyarorsz�gon, de K�lm�n a frank vez�r �ccs�t t�szk�nt ott tartotta a b�k�s �tvonul�s biztos�t�s�nak �rdek�ben, mivel kor�bban Amineszi P�ter csapatai fosztogatt�k az orsz�got.

A Szent L�szl� idej�ben elkezdett d�li h�d�t�st K�lm�n folytatta. Megszerzi Dalm�ci�t, Biz�nccal �s Velenc�vel szemben. Elfoglalja Spalatot (mai Split), Raguz�t (mai Dobrovnik) �s Zar�t (mai Zarad). Ezek a v�rosok igen komoly antik hagyom�nyokkal rendelkeznek, amely hat�st gyakorol a magyar kult�ra fejl�d�s�re. A XII. sz�zadban K�lm�nnak siker�lt megnyernie Biz�nc t�mogat�s�t, �s a biz�nci cs�sz�r Szent L�szl� l�ny�t, Pirosk�t vette feles�g�l, �s k�s�bb elismerte a magyar kir�lyt Dalm�cia �s Horv�torsz�g ur�nak. K�lm�n els� feles�ge a p�p�val k�t�tt sz�vets�g�nek k�sz�nhet�. Elvette a d�l-it�liai normann hercegn�t.

Uralkod�sa idej�n kezd�d�tt meg a magyar kir�lyok Halicsi hadj�rata. Ez a hadj�rat azonban kudarcba fulladt, mivel az ellenfelet a kunok seg�tett�k, �s a nom�d megfutamod�s taktik�j�val legy�zt�k a magyarokat.

Miut�n a kir�ly els� feles�ge meghalt, elvette a Kijevb�l �rkez� Euf�mi�t, aki k�s�bb megcsalta �s a kir�ly hazak�ldte. Az ex-kir�lyn� gyermek�t, Boriszt m�r Kijevben sz�lte meg, akit K�lm�n nem ismert el fi�nak, m�gis t�bbsz�r tr�nk�vetel�k�nt l�pett fel.

A kir�ly utols� �veiben visszavonult, �s felsz�l�totta el�kel�it fia, II. Istv�n t�mogat�s�ra, akit m�r 1105-ben megkoron�ztak. K�lm�nt Sz�kesfeh�rv�rott temett�k el.

Szem�ly�ben az �rp�d-kor egyik legkiemelked�bb uralkod�j�t tisztelhetj�k.