Tem�rdek esztend�vel ezel�tt, amikor a b�n �gy elhatalmasodott az emberek k�z�tt, hogy farkasok m�dj�ra �ltek, Isten megb�ntette �ket: tem�rdek �z�nvizet bocs�tott a f�ldre. Ez az �z�nv�z minden embert elpuszt�tott, nem maradt m�s �letben, csak No� �s annak csal�dja. No�nak h�rom fia volt: S�m, K�m, �s J�fet, ezekt�l a v�z�z�n ut�n hetvenk�t nemzets�g sz�rmazott. A h�rom fi� nemzets�gei m�s �s m�s vil�gr�szben �ltek: S�m ut�dai �zsi�ban, K�m ut�dai Afrik�ban, J�fet�i pedig Eur�p�ban. Azt mondj�k, hogy a franci�k J�fet id�sebb fi�t�l sz�rmaznak, �s Tr�ja v�ros�nak pusztul�sa ut�n el�sz�r Pann�ni�ba j�ttek, abba az orsz�gba, amely k�s�bb a magyarok haz�ja lett. A franci�k Pann�ni�ban megalap�tott�k Szikambria v�ros�t, majd nyugatra vonultak, mert er�sen f�ltek a keleti n�pek t�mad�s�t�l. Nyugaton a Szajna foly� partj�n telepedtek le, �s �j haz�jukat Franci�r�l, a vez�r�kr�l elnevezt�k Franciaorsz�gnak. J�fet kisebbik fi�t�l sz�rmazott egy �ri�s, akit M�nr�tnak h�vtak. Ez az �ri�s att�l tartott, hogy Isten m�g egyszer �z�nvizet bocs�t a f�ldre, ez�rt �sszeh�vta a rokonait, �s vel�k egy�tt egy hatalmas tornyot kezdett �p�teni, hogy a v�z el�l oda menek�lhessenek. De a tornyot nem �p�thett�k fel, mert Isten annyira megzavarta a torony �p�t�inek nyelv�t, hogy m�g a rokon se �rtette meg tulajdon rokon�t. Ez�rt azt�n M�nr�t n�pe a vil�g minden t�ja fel� elsz�ledt. M�nr�t maga a nyelvek �sszezavar�sa ut�n Perzsia orsz�g�ba ment. Itt megismert egy sz�p l�nyt, En�hnek, teh�t szarvas�n�nek h�vtak, feles�g�l vette, s a feles�ge k�t sz�p fi�gyermekkel aj�nd�kozta meg. Az egyiket Hunornak, a m�sikat Magyarnak nevezt�k: t�l�k sz�rmaznak a hunok �s a magyarok. Amikor m�r hosszabb ideje �ltek a mocsarak k�z�tt, �s hatalmas nemzett� fejl�dtek, az a f�ld m�r sem befogadni, sem t�pl�lni nem b�rta �ket. Ez�rt Szittyaorsz�gba k�mlel�ket k�ldtek, s ezek az orsz�got nagy �llhatatoss�ggal kik�mlelt�k, majd az eg�sz n�p f�lkerekedett, �s egy�tt �j haz�j�ba, Szittyaorsz�gba vonult. Szittyaorsz�g f�ldje nagyon sz�p: ligetek, erd�k, legel�k �kes�tik, �s tele van vad�llatokkal. Hatalmas, nagy kiterjed�s� birodalom ez: a Volga foly�t�l s Kauk�zus hegys�gig terjed. Szittyaorsz�gban k�t nagy foly� ered: a Volg�nak �s a Donnak itt van a forr�sa. Egykor r�gen a szitty�k nagyon b�lcsek, igen szel�dek voltak, a f�ldet nem m�velt�k, �s olyan �rtatlanul �ltek, hogy j�form�n semmif�le b�n sem fordult el� k�z�tt�k. Egyszer�en �ltek, m�g h�zuk sem volt, csak nemezb�l k�sz�lt s�torban laktak. A szitty�k h�st, halat, tejet, m�zet ettek, �s sok barmot tartottak. Ruh�zkod�sra a nyuszt �s m�s vad�llatok b�r�t haszn�lt�k. Itt olyan sok a nyest, hogy nemcsak a nemesek ruh�zkodnak b�r�vel, hanem a guly�sok, a kan�szok �s a juh�szok is ezzel d�sz�tik ruh�jukat. Az aranyat, az ez�st�t �s a gy�ngy�t a szitty�k csak annyiba vett�k, mint a kavicsot, mert �ppen �gy megtal�lt�k saj�t f�ldj�k foly�inak medr�ben. A szitty�k nem k�v�nt�k a m�s�t, mert mindennek b�v�ben voltak, hiszen sok �llatot tartottak, �s mindig elegend� �lelmet szereztek maguknak. A h�zass�got tiszteletben tartott�k: minden szitty�nak csak egy feles�ge volt. A szittya nemzetet egy uralkod� sem hajtotta ig�ja al�. D�rius perzsa kir�lyt a szitty�k cs�fosan megfutam�tott�k: a kir�ly nyolcvanezer katon�j�t elvesztette, �s ijedten menek�lt vissza Perzsi�ba. P�rul j�rt Cirus perzsa kir�ly is, a szitty�k 330 ezer katon�j�val egy�tt �t is lev�gt�k. Ugyanezek a szitty�k Nagy S�ndor kir�lyt, aki sok orsz�got leig�zott, cs�fosan megszalasztott�k. A szitty�k minden megpr�b�ltat�st elviseltek. B�tor katon�k, j� harcosok voltak. Ha s�relem �rte �ket, addig nem nyugodtak, m�g az ellens�gen bossz�t nem �lltak. Amikor a szitty�k a harcban gy�zelmet arattak, a zs�km�nnyal semmit se t�r�dtek (nem �gy tettek, mint mai ut�daik), mert csak a hadi dics�s�get kerest�k. Ez�rt minden n�p f�lt t�l�k; D�rius, Cirus �s Nagy S�ndor kiv�tel�vel a vil�g egyetlen hadvez�re, egy n�pe sem mert az � f�ldj�kre r�t�rni.

Az eml�tett szittya nemzet, pedig kem�ny volt a harcban, �s gyors a lovon. Fej�n sisakot hordott, �s az �jjal meg a nyilall k�l�nb�l b�nt, mint b�rmelyik a vil�g �sszes nemzetei k�z�l. �s hogy val�ban ilyen volt, azt ut�dair�l, a magyarokr�l is meg�llap�thatj�tok. A szitty�k szomsz�ds�g�ban beseny�k �s feh�r kunok laknak. De az �szaki-tenger k�r�l, amely szomsz�dos vele, eg�szen Susdal orsz�gig puszta erd�s�g ter�l el, amelyet ember be nem j�rhat. Ez hatalmas, nagy ter�let, �s azt mondj�k, hogy ott kilenc h�napon �t s�r� k�d uralkodik. A napot csak j�niusban, j�liusban �s augusztusban l�tj�k, akkor is csak n�h�ny �r�n �t. Az eml�tett sivatag hegyeiben krist�lyt tal�lnak, az erd�kben griffmad�r sz�kel, �s vad�szs�lyommad�r k�lt, amelyet magyarul kerecsennek h�vnak. Amikor Hunor �s Magyar ut�dai Szittyaorsz�got el�z�nl�tt�k, a n�pet sz�znyolc nemzets�gre osztott�k fel, ez�rt abban a hatalmas birodalomban sz�znyolc tartom�ny ter�l el.

A csodaszarvas
Jordanes �s K�zai Simon kr�nik�ja nyom�n

T�rt�nt valaha, hogy Hunor �s Magyar vad�szat k�zben messze elkalandoztak, �s m�r a Meotisz mocsarai k�z�tt bolyongtak. Mikor hirtelen egy n�st�ny szarvas bukkant fel el�tt�k, �k r�gt�n �ld�z�be vett�k. Futott a szarvas, majd nagy hirtelen nyom n�lk�l eleny�szett a vad�szok szeme el�l. Sok�ig kerest�k, de sehogy sem tudt�k megtal�lni. Ahogy a szarvast kerest�k, az eg�sz mocsaras helyet bej�rt�k, �s barmok legeltet�s�re nagyon alkalmasnak tal�lt�k. K�s�bb atyjukhoz visszat�rtek, t�le enged�lyt k�rtek, �s amint ezt megkapt�k, minden j�sz�gukkal a meotiszi mocsarak k�z� k�lt�ztek. Meotisz tartom�nya hat�ros Perzsi�val. Mindenfel�l tenger veszi k�r�l, egy nagyon keskeny g�zl�t kiv�ve. Foly�i egy�ltal�n nincsenek, de f�vekben, f�kban, madarakban, halakban �s vad�llatokban b�velkedik. Neh�z oda a bejut�s meg onnan a kij�r�s is. Hunor �s Magyar n�pe a meotiszi mocsarak k�z� behatolt, �s �t �ven �t onnan ki sem mozdult. A hatodik �vben elindultak, �s a puszt�ban v�letlen�l r�bukkantak Bel�r kir�ly fiainak a feles�geire, akik f�rj�k n�lk�l s�trakban tany�ztak. Amikor r�juk bukkantak, �ppen a k�rt �nnep�t �lt�k: a muzsika dallam�ra t�ncot j�rtak. Ekkor �ket elfogt�k, �s minden j�sz�gukkal egy�tt magukkal ragadt�k a meotiszi mocsarakba. Az al�nok fejedelm�nek, Dul�nak k�t l�ny�t is elragadt�k, az egyiket Hunor, a m�sikat Magyar vette feles�g�l. Az �sszes hunok �s magyarok ezekt�l az asszonyokt�l sz�rmaznak.

Attila, a hun kir�ly
Jordanes �s K�zai Simon kr�nik�ja nyom�n

T�rt�nt, hogy a n�p igen elszaporodott Szittyaorsz�gban, a sz�znyolc nemzets�gb�l a harcra k�sz f�rfiakat kiv�logatt�k, hogy nyugat fel� menjenek, �s ott f�ldet foglaljanak. Minden nemzets�gb�l t�zezer fegyverest szedtek, a t�bbieket Szittyaorsz�gban h�trahagyt�k, hogy haz�jukat az ellens�gt�l megv�dj�k. Ezut�n f�lemelt z�szl�kkal elindultak, a beseny�k �s a feh�r kunok f�ldj�n �tvonultak, v�gre minden k�r n�lk�l eg�szen a Tisza foly�ig eljutottak. Amikor ezt a tartom�nyt megszeml�lt�k, k�z�s akarattal elhat�rozt�k, hogy nem mennek tov�bb a ny�jjal �s a csal�ddal. Ugyanis az asszonyokkal egy�tt, jurt�kkal, �s szekerekkel sz�lltak ki f�ldj�kr�l. Ebben az id�ben azt a f�ldet, ahov� meg�rkeztek, Pann�ni�nak nevezt�k, �s a longob�rd nemzetb�l val� Makrin helytart� korm�nyozta, aki j�ratos volt a hadvisel�sben.

Amikor Makrin hall�, hogy a hunok a Tisza mellett letelepedtek, �s az � orsz�g�t napr�l napra szaggatj�k, seg�ts�get k�rt a r�maiakt�l, mert saj�t n�p�vel a hunokat megt�madni nem merte. Ekkor a r�maiak a n�met nemzetb�l val� Veronai Detr�t k�rt�k meg, hogy Makrinnak seg�ts�get vigyen. Veronai Detre r�gvest �tnak indult sereg�vel, nemsok�ra el�rkezett Sz�zhalomba, �s innen Potenci�na v�ros�hoz vonult. Itt Makrinnal tan�cskozni kezdett, vajon �tkeljenek-e a Dun�n, hogy a hunokat megt�madj�k, vagy m�s alkalmas helyet keressenek-e a t�mad�sra. Am�g Detre �s Makrin err�l tan�cskoztak, a hunok az �jszaka csendj�ben Szikambri�n�l a Dun�n t�ml�k�n �tkeltek, �s az ellens�ges seregnek azt a r�sz�t, amely Potenci�na v�ros�ban helyet nem kapott, �s ez�rt a mez�n t�borozott, irgalmatlanul lev�gt�k. Detr�t annyira megijesztette ez a t�mad�s, hogy sereg�vel elvonult T�rnokv�lgy mezej�re. Itt �jra meg�tk�z�tt a hunokkal. Ebben az �tk�zetben 125 ezer hun vit�z elesett, Keve kapit�nyt is lev�gt�k. A megmaradt hun csapatok visszamenek�ltek a s�trakhoz. De Makrin �s Detre katon�i k�z�l is sokan elhullottak, �sszesen 210 ezren pusztultak el. A k�vetkez� napon, amikor Detre l�tta, hogy sereg�t milyen s�lyos vesztes�g �rte, Makrinnal egy�tt visszavonult Tulna v�rosa fel�. Amikor a hunok �szrevett�k, hogy Detre �s Makrin elvonult a csatat�rr�l , visszat�rtek a viadal hely�re, �s t�rsaik test�t meg Keve kapit�nyt az orsz�g�t mellett, ahol a k�b�lv�ny �ll, szittya szok�s szerint �nnep�lyesen eltemett�k. Azt a k�rny�ket a kapit�ny nev�r�l Keveh�z�nak nevezt�k el. Most m�r tudt�k a hunok, hogy a nyugati nemzetek fegyvere �s b�tors�ga mennyit �r, ez�rt felb�torodtak, sereg�ket �jj�szervezt�k, hogy Detr�vel �s Makrinnal megv�vjanak. Amikor Detre �rtes�lt arr�l, hogy a hunok k�zelednek, Cezumorn�l szembesz�llt vel�k, �s reggelt�l d�lut�nig olyan heves �s k�ny�rtelen harcot v�vtak, hogy B�la, R�va, �s Kadocsa, a hunok dics�s�ges kapit�nyai, negyvenezer harcossal egy�tt abban az egy csat�ban elestek. Ezeknek holttest�t is visszavitt�k a b�lv�nyk�h�z, �s t�rsaik mell� eltemett�k. Ezen a napon sokan elestek a n�met fejedelmek k�z�l, elesett Makrin is a r�mai seregb�l. Detr�t egy ny�lvessz� fejen tal�lta, �s s�lyosan megsebes�tette. A cezumori csat�ban a nyugati hadsereg nagyobb r�sze elpusztult, kisebb r�sze pedig elmenek�lt a hunok el�l. Amikor a hunok l�tt�k, hogy az ellens�ges sereg elsz�ledt, r�mai szok�s szerint Attil�t kir�lly� v�lasztott�k, �, pedig testv�r�t, Bud�t a Tisz�t�l a Don foly�ig terjed� f�ld n�p�nek korm�nyz�j�v� tette. Ezut�n pedig elrendelte, hogy alattval�i a hunok kir�ly�nak, a vil�g f�lelm�nek, Isten ostor�nak nevezz�k. Attila kir�ly barna b�r�, fekete �s villog� szem�, sz�les mell�, b�szke j�r�s�, alacsony termet� volt. Szak�ll�t megeresztve hordta , mint a t�bbi hun. Nem volt vakmer�, a csat�kban ink�bb ravasznak �s f�lelmetesnek mutatkozott. Testi ereje megfelelt testalkat�nak. J�indulat� �s nagylelk� volt; f�nyes fegyverzete, tiszta s�tra rendszeretetr�l tan�skodott. Attila nem �rizgetett kincset a l�dafi�ban; amije volt, azt elosztogatta. Nagyon b�kez� �s adakoz� volt, ez�rt m�g az idegen nemzetek fiai is szerett�k. Kem�nys�ge �s szigor�s�ga miatt hun vit�zei nagyon f�ltek t�le. A hun kir�lynak sz�mos igen sz�p s�tra volt, s ezeket k�l�nb�z� orsz�gok hagyom�nyai szerint k�sz�ttette. Volt egy k�l�n�sen pomp�s s�tra: ez egym�ssal csod�latosan �sszekapcsolt aranylemezekb�l volt �sszeer�s�tve. Az eg�sz s�trat tetsz�s szerint lehetett sz�tszedni vagy �sszerakni, a s�tor tart�oszlopai vert aranyb�l k�sz�ltek, kapcsokra j�rtak, bel�l �regesek voltak, �s az ereszt�kekn�l az oszlopokat csod�latosan csiszolt dr�gak�vek foglalt�k egybe. A hadj�ratok ut�n Attila ist�ll�i tele voltak parip�kkal, amelyeket sz�mtalan orsz�gokban zs�km�nyoltak. Ezekben sz�vesen gy�ny�rk�d�tt, m�gis olyan b�kez� volt az aj�nd�koz�sban, hogy gyakran alig egy-k�t parip�ja maradt, ha � maga akart nyeregbe sz�llni. A lovak ist�ll�j�t b�rsonnyal �s b�borral vonatta be. Kir�lyi sz�keit aranyb�l �s dr�gak�vekb�l k�sz�ttetette, asztal�t �s konyhaed�nyeit, pedig sz�naranyb�l k�sz�ttette. Sz�naranyb�l, csod�latos m�v�szettel k�sz�ttett�k az �gy�t is; ezt az arany�gyat Attila minden hadj�rat�ban mag�val vitette. Attila serege az idegen nemzeteken k�v�l t�zszer sz�zezer katon�b�l �llott, olyan m�don, hogy ha egy hun meghalt, hely�be r�gt�n m�st sz�l�tottak. A hunok fegyverei b�rb�l �s k�l�nb�z� f�mekb�l k�sz�ltek. A vit�zek �jat �s nyilat haszn�ltak, emellett kardot �s l�ndzs�t viseltek. Attila kir�ly c�mer�n, amelyet tulajdon pajzs�n hordott, koron�s fej� mad�r volt �br�zolva, ezt a madarat magyarul turulnak h�vj�k.

A turulos c�mert a magyarok eg�szen G�za fejedelem idej�ig, am�g t�rzsi k�z�ss�g korm�nyozta �ket, minden hadban magukkal hordozt�k. Ezekben a pomp�kban Attila, a hunok kir�lya, minden m�s kir�lyn�l dics�s�gesebb volt az eg�sz vil�gon. A hun kir�ly a v�raknak �s az er�d�tm�nyeknek ura akart lenni, �s uralkodni akart f�l�tt�k, de a benn�k val� lak�st megvetette. A saj�t nemzet�vel, a hunnal �lt egy�tt, s�torban lakott, l�h�ton j�rt; a v�rosokban �s a falvakban azokat a n�peket sz�ll�solta el, amelyek a hunokkal tartottak.

Isten kardja
Jordanes kr�nik�ja �s egy debreceni n�pmonda nyom�n

Volt a szittya kir�lyoknak egy pomp�s, f�lelmetes kardjuk, amelyet az�rt kaptak az Istent�l, hogy azzal minden n�pet legy�zzenek. Ez az �si kard elveszett, de legend�ja fennmaradt a szittya harcosok eml�kezet�ben. Az �regek folyv�st reg�lt�k: - Keress�tek, kutass�tok, mert az lesz a vil�g ura, aki Isten kardj�t megtal�lja! Csakugyan kutatt�k is, kerest�k is, de Isten kardj�t senki meg nem tal�lhatta. Isten kardj�nak h�r�t Attila is hallotta, hogyne hallotta volna. Az �desanyja besz�lte neki, hogy egykor azt �lmodta: csod�latos fi�gyermeket fog sz�lni. �lm�ban megjelent el�tte ez a fi�, �s egy f�nyes kardot k�t�tt a derek�ra. L�ngolt, sug�rzott az a kard, mert Isten haj�totta le, �s �ppen az � fi�nak sz�nta.

Ebb�l az �loml�t�sb�l Attila meg�rtette, hogy Isten kardj�t � k�ti a derek�ra, � lesz Isten ostora, aki minden n�pet megh�d�t. Gyermekkor�t�l fogva v�rta, egyre v�rta Attila a kard �rkez�s�t. Nem is v�rta hi�ba. T�rt�nt egyszer, hogy az egyik hun p�sztor �szrevette: s�ntik�l, er�sen s�nt�t az egyik tin�ja. Megn�zi a l�b�t, h�t v�res seb van rajta! Ugyan mi s�rthette meg? Ahogy k�r�lpillant, f�nyes l�ngnyelv villan fel el�tte - h�t egy kard �ll ki a f�ldb�l, abb�l csapnak ki a l�ngok! Odamer�szkedik, kih�zza a kardot a f�ldb�l, �s futva fut vele Attila kir�lyhoz.
- Ezt a csodakardot a mez�n tal�ltam, �gy gondolom, t�ged illet!

Attila mindj�rt megismerte Isten kardj�t.
Megmarkolta, suhintott vele a vil�g n�gy t�ja fel�, �s azt mondta:
- Isten kardj�val a f�ld minden n�p�t megb�ntetem!

Attila hal�la �s temet�se
Jordanes kr�nik�ja nyom�n

A hunok f�nyes csillag, Istennek ostora, a vil�gver� Attila f�rfikor�nak derek�n v�ratlanul halt meg. A hun kir�ly hal�la gy�sszal t�lt�tte meg a hunok sz�v�t, �s f�lelemmel az ellens�g�t, amely most m�r a fiait�l kezdett f�lni. R�ka kir�lyn� hal�la ut�n, amikor a gy�sznak v�geszakadt, Attila egy Ildik� nev� sz�ps�ges sz�p l�nnyal akart h�zass�gra l�pni. Nagy vid�ms�ggal rendezt�k meg a lakodalmat, Attila maga is sokat ivott �r�m�ben, pedig egy�bk�ppen m�rt�kletes volt. Amikor �lomra t�rtek, Attil�nak megindult az orra v�re, s minthogy hanyatt fek�dt, a v�r a tork�ba folyt, �s meg�lte. �gy halt meg �gyban, sebes�l�s n�lk�l, a harcban dics�s�ges kir�ly. A k�vetkez� reggelen a szolg�k csak v�rt�k, v�rt�k a kir�ly �bred�s�t, de amikor nem ny�lt a s�tor, rosszat sejtettek, berohantak - h�t Attil�t ott tal�lt�k holtan az �gy�n. Ildik�, pedig ott sir�nkozott a m�sik �gyban a takar� alatt!

Egym�s ut�n j�ttek a hun vit�zek halottn�z�be. Elb�cs�ztak a vez�rt�l, a hunok csillag�t�l, Istennek ostor�t�l. De nem k�nnyel b�cs�ztak: hajukat lev�gt�k, arcukat k�ssel meghasogatt�k, hogy v�rrel gy�szolj�k meg a kir�lyt. �gi jel is mutatta a kir�ly hal�l�t. Martianus cs�sz�r, Kelet uralkod�ja olyan �lmot l�tott, hogy Attila �ja elt�r�tt. Ebb�l meg�rtette, hogy a hunok kir�lya, a r�maiak legnagyobb ellens�ge meghalt. Ezut�n Attila test�t sz�pen megmost�k, fel�lt�ztett�k, �s egy mez� k�zep�n, selyems�tor alatt elhelyezt�k. A hunok l�ra pattantak, �s azt a helyet, ahol a kir�ly fek�dt, sebes parip�jukon k�r�lnyargalt�k. �s ahogy lovagoltak, gy�sz�neket mondtak. Sirat��nekkel elsiratt�k, azut�n torral elb�cs�ztatt�k Attil�t. A toron nagy ev�s-iv�st rendeztek: a szomor�s�got vigalommal �sszekapcsolt�k. Attila holttest�t titkos �jjel temett�k, a f�ld m�ly�be elrejtett�k. Fegyvereit, kincseit mind mell� tett�k a kopors�ba. Az els� kopors�t aranyb�l, a m�sodikat ez�stb�l, a harmadikat, pedig kem�ny vasb�l k�sz�tett�k. Ezzel azt fejezt�k ki, hogy Attila minden n�pet legy�z�tt, �s a vil�g minden f�ny�t �s pomp�j�t elnyerte.

Amikor a rabszolg�k a s�rt betemett�k, egy sereg hun �j�sz k�r�lvette �ket, �s mind egy sz�lig elpuszt�totta azokat, akik a temet�s hely�t ismert�k. �gy azt�n azok, akik temettek, tal�lkoztak azzal, akit eltemettek. Attila s�rj�t az�ta sem tal�lt�k meg, a hun kir�lynak csendes a nyugalma.

Attila fiai
K�zai Simon kr�nik�ja, �s egy sz�kelyf�ldi n�pmonda nyom�n

Amikor Attila meghalt, a nyugati n�pek m�g jobban reszkettek, mert a fiait�l kezdtek f�lni. Mert Attil�nak annyi fia volt, hogy mint egy n�pet, meg se lehetett �ket sz�ml�lni. Mindenki azt hitte, hogy ut�na az egyik fia fog uralkodni. De a ravasz n�met fejedelmek, k�l�n�sen Veronai Detre �s t�rsai addig �rm�nykodtak, m�g Attila fiait egym�s ellen nem ford�tott�k. A n�met fejedelmek Alad�r p�rtj�ra �lltak, mert � Krimhilda n�met fejedelemasszonyt�l sz�rmazott. A hunok Csab�t p�rtolt�k, aki a g�r�g cs�sz�r le�ny�nak fia volt. Mind a k�t fi� uralkodni kezdett: v�g�l a kard d�nt�tt k�z�tt�k. Az els� �tk�zetben Csaba gy�z�tt. Ekkor Alad�r nagy sereget gy�jt�tt, �s Csaba n�p�t Szikambria k�zel�ben megt�madta. K�t �ll� h�tig folyt a k�zdelem.

V�g�l Csaba sereg�t �gy legy�zt�k �s sz�tsz�rt�k, hogy Attila fiaib�l �s a hunokb�l csak nagyon kevesen maradtak meg. De ebben a csat�ban, amelyet a hunok Krimhilda csat�j�nak neveztek, rengeteg n�met v�r is elfolyt. Ha a n�metek nem sz�gyelln�k, �s �szint�n sz�ln�nak r�la, elmondhatn�k, hogy a Dun�b�l t�bb napon �t sem ember, sem �llat vizet nem ihatott, mert a foly� Szikambri�t�l eg�szen Potenci�na v�rosig ki�radt a v�rt�l. Csaba vez�r elmenek�lt a csat�b�l, �s tizen�tezer hun vit�zzel G�r�gorsz�gba vonult. De nem maradt ott sok�ig, hanem visszat�rt rokonaihoz, atyj�nak n�p�hez Szittyaorsz�gba. Ezenfel�l megmaradt m�g h�romezer hun, kik Csigle mezej�n telepedtek le. De annyira f�ltek a nyugati n�pek bossz�j�t�l, hogy att�l fogva magukat nem hunoknak, hanem sz�kelyeknek nevezt�k, �s az orsz�g keleti r�sz�re k�lt�ztek. A sz�kelyek a hunok ut�dai, b�r sz�rmaz�suk, idegennel nem kevert v�r�k, szigor� szok�saik �s f�ldjeik tekintet�ben nagyon elt�rnek a magyarokt�l. A sz�kelyek m�g nem felejtett�k el a szittya bet�ket, hanem botokra felv�sve ezeket sz�vesen haszn�lj�k. Telt-m�lt az id�, s�rba sz�llottak a hun vit�zek, �s m�r az unok�ik hordt�k a fegyvert, amikor a szomsz�dos n�pek nagy sereggel t�madtak a sz�kelyekre. K�s� �jszak�ig folyt a harc, �s m�r-m�r elveszett a sz�kelys�g, amikor csoda t�rt�nt. Az �gboltozat Tej�tj�n, amelyet az�ta Hadak �tj�nak neveznek, egy lovascsapat jelent meg. A csapat �l�n Csaba kir�lyfi v�gtatott, aki a holtak szellem�t �j csat�ra vezette. Az �gb�l lesz�llt csapat az ellens�get els�p�rte, azt�n a Hadak �tj�n n�m�n visszat�rt a magas �gbe. A sz�kelyek, pedig h�ven �rizt�k az erd�lyi hat�rt.

Amikor meghallott�k, hogy a magyarok Szittyaorsz�gb�l elindultak, �s Pann�ni�ban akarnak letelepedni, nagy �r�mmel el�b�k siettek. A tal�lkoz�snak a magyarok nagyon meg�r�ltek, �s Erd�ly �rz�s�t a sz�kelyekre b�zt�k.

A v�rszerz�d�s
Anonymus kr�nik�ja nyom�n

Az �r sz�let�s�nek 819. esztendej�ben �gyek, aki M�g�g kir�ly nemzets�g�b�l sz�rmazott, �s Szittyaorsz�g nemes vez�re volt, feles�g�l vette �nedbelia vez�r Emes nev� l�ny�t. Ett�l fia sz�letett, akit �lmosnak neveztek el. �lmos csod�latos esem�ny miatt kapta a nev�t: amikor anyja a gyermek�t v�rta, �lm�ban egy turulmadarat l�tott, amely mintegy r�sz�llva megterm�keny�tette. �s �gy t�nt neki, hogy m�h�b�l forr�s fakad, �s �gy�k�b�l dics� kir�lyok sz�rmaznak, de nem a saj�t f�ldj�k�n sokasodnak el. Minthogy az alv�s k�zben felt�n� k�pet magyar nyelven �lomnak mondj�k, �s a fi� sz�let�s�t �lom j�solta meg, az�rt nevezt�k �t �lmosnak. �lmos, pedig sz�p, barna arc�, fekete szem�, magas �s karcs� termet� ifj�v� serd�lt. J�akarat�, b�kez�, b�lcs �s b�tor katona lett bel�le. Amikor pedig az �rett kort el�rte, hatalmasabb �s b�lcsebb volt Szittyaorsz�g minden vez�r�n�l, ez�rt az orsz�g minden dolg�t abban az id�ben az � tan�csai szerint int�zt�k. Amikor �lmos vez�r �rett ifj�v� serd�lt, feles�g�l vette egy nemes vez�r l�ny�t. Ett�l sz�letett �rp�d nev� fia, akit mag�val vitt Pann�ni�ba. Mert Szittyaorsz�g f�ldje annyira megtelt az ott sz�letett n�p sokas�g�val, hogy az a f�ld a n�pet m�r sem t�pl�lni, sem befogadni nem b�rta. Ez�rt a h�t fejedelmi szem�ly, akit mind a mai napig h�tmagyarnak neveznek, nem t�rhette a hely sz�k�ss�g�t, teh�t elhat�rozta, hogy a sz�l�f�ldj�t elhagyja, �s olyan f�ldet foglal mag�nak, melyen laknia lehet. Ekkor kiv�lasztott�k Pann�nia f�ldj�t, mert azt hallott�k a sz�llong� h�rekb�l, hogy az a f�ld Attila kir�ly� volt, akinek ivad�k�b�l �lmos vez�r, �rp�d atyja sz�rmazott. Ekkor a h�t fejedelmi szem�ly k�z�s �s igaz �rtelemmel bel�tta, hogy a megkezdett �tnak v�g�re csak �gy j�rhat, ha vez�r �s parancsol� lesz f�l�tte. Ez�rt szabad akaratb�l, k�z�s elhat�roz�ssal megv�lasztott�k vez�r�l maguknak, s�t fiaik fiainak is az utols� nemzed�kig �lmost �s azokat, akik nemzets�g�b�l sz�rmaznak. Ezut�n a h�t fejedelmi szem�ly - pog�ny szok�s szerint - �lmos vez�r�rt saj�t v�r�t ed�nybe csorgatta, �s �gy tett esk�v�st. �s �mb�r pog�nyok voltak, m�gis azt a hitet, amelyet akkor esk�j�kre tettek eg�szen hal�lukig megtartott�k.

A feh�r l� mond�ja
A K�pes Kr�nika nyom�n

�rp�d vez�r �s nemesei hallottak Pann�nia gazdags�g�r�l, hogy legjobb foly� a Duna, �s jobb f�ld a vil�gon sehol sincsen, ez�rt k�z�s elhat�roz�ssal elk�ldtek egy h�rszerz�t, n�v szerint Kusidot, hogy az eg�sz f�ldet szeml�lje meg, �s a f�ld lak�it k�rdezze ki. Amikor Kusid Magyarorsz�g k�zep�be elj�tt, �s a Duna menti r�szekre lesz�llott, azt l�tta, hogy a t�j kellemes, k�r�s-k�r�l a f�ld j� �s term�keny, a foly� j� �s f�ves - mindez tetszett neki. Ezut�n elment a tartom�ny fejedelm�hez, aki Attila ut�n ott uralkodott; a fejedelmet Szvatopluknak h�vt�k. Kusid k�sz�nt�tte n�pe nev�ben �s az �gyet, ami�rt odament, el�adta. Amikor Szvatopluk a magyarok sz�nd�k�t meghallotta, nagy �r�mmel �rvendezett, mert azt hitte, hogy ezek parasztok, akik az�rt j�ttek, hogy az � f�ldj�t megm�velj�k. �r�m�ben a k�vetet kegyelmesen elbocs�totta.

Kusid pedig a Duna viz�b�l kulacs�t megt�lt�tte, perje f�vel t�ml�j�t megrakta, azt�n a fekete f�ldb�l r�g�ket vett fel, azzal az �v�ihez visszat�rt. Amikor elmondotta mindazt, amit l�tott �s hallott, �s a kulacs vizet, a f�ldet �s a f�vet megmutatta, a magyarok nagy �r�mmel �rvendeztek. Mindj�rt felismert�k, hogy a f�ld igen j�, a v�z �des, �s a mez� f�ve hasonlatos ahhoz, amit Kusid nekik elbesz�lt. Ezut�n k�z�s hat�rozattal Kusidot a fejedelemhez visszak�ldt�k, �s Szvatopluk fejedelemnek egy nagy feh�r arabs parip�t, ar�biai arannyal aranyozott nyereggel, aranyos f�kkel a f�ld�rt elk�ld�ttek. Amikor Szvatopluk fejedelem az aj�nd�kot megl�tta, m�g jobban meg�r�lt, mert azt hitte, hogy ezt f�ldj��rt, mint telepesek k�ldt�k. Ekkor Kusid a fejedelemt�l azt k�rte, hogy f�ldet, f�vet �s vizet adjon. Ezt a k�r�st Szvatopluk teljes�tette. �rp�d vez�r ezalatt a h�t vez�rrel Pann�ni�ba bej�tt, de nem, mint vend�g, hanem mint a f�ld jogos �r�k�se �s birtokosa. Amikor ezt a fejedelem meghallotta, gyorsan sereget gy�jt�tt, mert f�lt a magyarokt�l. Sz�vets�geseit�l is seg�ts�get k�rt, majd a csapatokat egyes�tette, �s a magyarok el� vonult. A magyarok ek�zben a Duna mell� �rkeztek, �s egy gy�ny�r� mez�n hajnalhasadt�val csat�t kezdtek. Az �r segedelme vel�k volt: sz�n�k el�l Szvatopluk fejedelem fut�snak eredt. A magyarok eg�szen a Dun�ig �ld�zt�k. Ott Szvatopluk ijedt�ben a foly�ba beleugratott, �s a sebes v�zbe belefulladt.

A honfoglal�s
Anonymus kr�nik�ja nyom�n

Ezut�n a h�t fejedelmi szem�ly kij�tt Szittyaorsz�g f�ldj�r�l, �s nyugat fel� elindult. �lmos vez�r kij�tt, pedig feles�g�vel �s fi�val, �rp�ddal meg a sz�vets�ges n�pek megsz�ml�lhatatlan sokas�g�val. Sok napon �t puszta t�jakon vonultak, a Volga foly�n pog�ny m�dra t�ml�n �lve �sztattak �t, �s sehol faluba vagy v�rosba vezet� utat nem tal�ltak. V�ndorl�suk k�zben vadh�ssal �s hallal t�pl�lkoztak, emberi munk�val termelt �telt nem ettek. A t�pl�l�kot az ifjak vad�szattal szerezt�k meg, ez�rt a magyarok a vad�szathoz az�ta is, eg�szen mostan�ig, minden m�s nemzetn�l jobban �rtenek. Hossz� v�ndorl�s ut�n Oroszorsz�gba �rkeztek. Itt a kijevi vez�r sereg�vel megv�vtak, az oroszokat �s a kunokat megvert�k, �s t�l�k gazdag hadisarcot szereztek. Ezut�n Kijevb�l �tnak indultak, �s a kijevi oroszok vezet�s�vel Ladom�rba �rkeztek, ahol �lmos vez�r az �v�ivel h�rom h�tig vend�geskedett. A harmadik h�ten a ladom�ri vez�r a maga k�t fi�t f�jobb�gyai valamennyi fi�val egy�tt �lmos vez�rnek kezes�l �tadta. Ezut�n �lmos vez�r Ladom�rt elhagyta, �s az �v�ivel Halicsba vonult. Amikor m�r egy h�napja Halicsban tany�zott, a v�ros f�emberei, akiknek fiai t�szok voltak, k�rlelni kezdt�k �lmos vez�rt �s a nemeseket, hogy vonuljanak �t a Havas hegys�gen, �s Pann�nia f�ldj�n sz�lljanak meg. �k a tan�csot megfogadt�k �s ism�t �tnak indultak. Nemsok�ra a hungi r�szen lesz�lltak, s azt a helyet, amelyet el�sz�r elfoglaltak elnevezt�k Munk�csnak. Azt tartj�k, hogy az�rt nevezt�k �gy, mert nagy munk�val �rkeztek el arra a f�ldre, amelyet annyira k�v�ntak. Ott azt�n elt�lt�ttek negyven napot, azalatt a f�radalmakat kipihent�k, a f�ldet j�l megvizsg�lt�k, �s kimondhatatlanul megszerett�k. Ezut�n �lmos vez�r �s a f�emberek Hung fel� lovagoltak, mert a v�rat el akart�k foglalni. Amikor a v�r falai k�r�l t�bort vertek, egyszerre Laborc isp�n, a v�r parancsnoka kiv�gtatott a v�rb�l, �s Zempl�n fel� menek�lt. De �lmos vez�r �s t�rsai bevonultak Hung v�r�ba, ott a halhatatlan isteneknek nagy �ldozatot mutattak be, �s n�gy napon �t sz�ntelen�l lakom�ztak. A negyedik napon, pedig tan�csot tartottak, majd �lmos vez�r az �v�it esk�re sz�l�totta, �s m�g �let�ben fi�t, �rp�dot vez�rr� �s parancsol�v� tette. Ez�rt h�vt�k �rp�dot Hungv�ria vez�r�nek, katon�it, pedig Hungr�l hungv�rusoknak nevezt�k, �s ez az elnevez�s az eg�sz vil�gon mindm�ig tart. Ezut�n �rp�d vez�r elk�ldte seregeit, �s az eg�sz f�ldet, amely a Tisza �s Bodrog k�z�tt Ugocs�ig terjed, minden lak�j�val egy�tt elfoglalta.

Borsova v�r�t megostromolta, a harmadik napon harccal bevette, falait lerombolta, �s Sal�n vez�r katon�it, akiket ott tal�lt, bilincsbe verve Hung v�r�ba vitette. �s minthogy t�bb napon �t ott tany�ztak, a vez�r �s t�rsai l�tt�k, hogy a f�ld term�keny, mindenf�le vad�llatban b�velkedik, �s a Tisza meg a Bodrog foly� halakban gazdag. Ez�rt ezt a f�ldet kimondhatatlanul megszerett�k. Sal�n vez�r a magyaroknak meg�zente, hogy gonosz tetteiket tegy�k j�v�, �s a Bodrog foly�n semmik�ppen �tkelni ne mer�szeljenek, mert k�l�nben a g�r�g�k �s a bolg�rok seg�ts�g�vel ellen�k megindul, gaztetteik�rt megfizet, �gyhogy m�g h�rmond� is alig marad, aki az �v�ihez visszat�rve a szabadul�s �r�m�t elbesz�lhetn�. Sal�n vez�r k�ld�ttei, pedig Zempl�n v�ra fel� mentek, a Bodrog foly�n �tkeltek, �s a m�sodik napon �rp�d vez�rhez el�rkeztek. A harmadik napon �rp�d vez�rt uruk nev�ben k�sz�nt�tt�k, �s az �zenet�t elmondott�k. Ahogy a k�vetek elt�voztak, �rp�d vez�r tan�csot tartott, majd � is elk�ldte k�veteit Sal�n vez�rhez. Gazdag aj�nd�kot vittek magukkal, mindenb�l tizenkett�t. A k�ld�ttek ebben a k�vets�gben el�kel� szem�lyek voltak: Ete apja �nd, a m�sik meg Alaptolma apja Ketel. �s harmadiknak elk�ldtek egy Tarcal nev� ser�ny vit�zt, hogy a vid�ket kik�mlelje. Az erd�n �tkeltek, majd a Bodrog foly� mellett lovagoltak, �s mintha p�lyad�j�rt futtatn�nak, gyors lovukon v�gtatva, egy magas hegy cs�cs�ra felnyargaltak. Tarcal mindenkit megel�z�tt, �s a cs�csra els�nek �rt fel. Ezt a hegyet att�l a napt�l kezdve mostan�ig Tarcal hegy�nek nevezt�k. Ekkor az urak a hegy tetej�r�l a f�ldet minden oldalr�l megszeml�lt�k, ameddig az emberi szem ell�t, �s ezt a f�ldet kimondhatatlanul megszerett�k. A hegy tetej�n pog�ny szok�s szerint egy k�v�r lovat lev�gtak, �s nagy �ldom�st csaptak. Ezut�n Tarcal a visszat�r�sre enged�lyt kapott, ez�rt katon�ival �rp�d vez�rhez visszat�rt, hogy a f�ld gazdags�g�r�l h�rt adjon. Ezalatt �nd �s Ketel a Tarcal hegy�r�l lev�gtattak, �s gyors lovagl�ssal harmadnap Sal�n vez�rt Alp�r v�r�ban, a Tisza mellett megtal�lt�k. A tizedik napon �nd �s Ketel, miut�n enged�lyt kaptak Sal�n vez�rt�l, hazaindultak. Sal�n vez�r k�t kors� vizet k�ld�tt vel�k meg egy nyal�bot Alp�r homokj�nak legjobb f�v�b�l. Mindezt nevetni val� tr�f�nak sz�nta. Emellett �rp�d vez�rnek k�l�nb�z� aj�nd�kokat is k�ld�tt, �s a f�ldet a Saj� foly�ig minden lakos�val egy�tt �tengedte. Amikor �gy gy�keret vertek, akkor k�z�s elhat�roz�ssal �s az ott lak�k tan�cs�ra kik�ldt�k Borsot, B�ng�r fi�t er�s csapattal a lengyelek f�ldje fel�, hogy az orsz�g hat�rait megszeml�lje, gyep�akad�lyokkal meger�s�tse eg�szen a T�tra hegys�gig, �s alkalmas helyen v�rat �p�tsen az orsz�g �rizet�re. Bors pedig, amikor erre enged�lyt kapott, j� szerencs�vel elindult, a parasztokat �sszegy�jt�tte, �s a Boldva foly� mellett v�rat �p�ttetett. Ezt a v�rat a n�p Borsodnak nevezte, mert kicsiny volt. Bors a lakosok fiait t�szul �sszeszedte, a mezsgy�ket a T�tra hegyein fel�ll�totta, ezut�n �rp�d vez�rhez visszat�rt. N�h�ny nap m�lva �rp�d vez�r k�veteket k�ld�tt Bihar v�r�ba, M�nmar�t vez�rhez. Azt k�rte t�le, hogy �sapj�nak, Attila kir�lynak �r�k�b�l a Szamos foly�t�l a ny�ri hat�rig �s a Meszesi-kapuig terjed� f�ldet engedje �t neki. Aj�nd�kait is elk�ldte neki. M�nmar�t vez�r kegyesen fogadta �ket, k�l�nf�le aj�nd�kokat adott nekik, de k�r�s�ket semmik�ppen sem akarta teljes�teni. �rp�d vez�r nemesei ekkor nagy haragra lobbantak, �s mindj�rt elrendelt�k, hogy nagy sereg induljon M�nmar�t ellen. L�l apja, Tas vit�z �s vele El�d fia, Szabolcs vit�z volt a sereg vez�re, vel�k tartott T�t�ny is, Hork�nak az apja. A Tisz�t a L�di-r�vn�l �t�sztatt�k, de ellens�ggel sehol sem tal�lkoztak. M�snap a Tisza ment�n, a Szamos foly� fel� lovagoltak, azt�n t�bort �t�ttek azon a helyen, ahol most Szabolcs van. A k�rny�k lak�i �nk�nt megh�doltak el�tt�k, mind a l�bukhoz borultak, �s fiaikat kezes�l adt�k a magyaroknak, csak hogy bajuk ne legyen. Sokan m�r el�bb elmenek�ltek, mert minden n�p f�lt a magyarokt�l, �s rettenetes h�reket terjesztett r�luk. N�h�ny menek�l� M�nmar�t udvar�ban keresett mened�ket, �s elbesz�lte, hogy j�nnek a magyarok. Ek�zben Szabolcs, ez a nagyon b�lcs f�rfi� a Tisza mellett egy helyet megszeml�lt, �s amikor l�tta, hogy v�r�p�t�sre alkalmas, a k�zn�pet �sszegy�jt�tte, sz�les �rkot �satott, �s nagyon er�s f�ldv�rat �p�ttetett. Ezt az�ta is Szabolcs v�r�nak nevezik. A v�rat egy Ek�lcs nev� nemes vit�zre b�zt�k, �k maguk, pedig hadj�ratra indultak. Szabolcs vez�r a nagy sereget k�t r�szre osztotta: az egyiket Szabolcs �s Tas vez�r vezette, a m�sikat T�t�ny vez�rre �s fi�ra, Hork�ra b�zt�k.

Az a sereg, amelyet Szabolcs �s Tas vez�r vezetett, a Tisza partja mellett vonult, �s nemsok�ra eljutott a Szamos foly� vid�k�re. �tk�zben minden n�pet megh�d�tottak, �s a f�ldet maguknak megszerezt�k. A Szamos foly� mellett, az ingov�nyok k�z�tt Tas vez�r �rkot �satott, �s er�s f�ldv�rat �p�ttetett. Ezt a v�rat el�sz�r Tas v�r�nak, k�s�bb, pedig S�rv�rnak h�vt�k. Az ott lak� n�p �rp�d vez�rnek megh�dolt, �s azt k�rte Tas vez�rt�l, hogy v�s�rhelyet jel�lj�n ki sz�m�ra. Tas vez�r, pedig a Ny�rs�g �s a Tisza k�z�tt v�s�rhelyet rendelt, �s elnevezte Tas v�s�r�nak. Innen tov�bbvonultak, s nemsok�ra Szatm�r v�r�hoz �rkeztek. A v�rat h�rom napig ostromolt�k, er�s harccal elfoglalt�k, M�nmar�t katon�it bilincsbe vert�k, �s undok t�ml�c fenek�re vetett�k. Azut�n a lakosok fiait t�szul �sszeszedt�k, a v�rat katon�kkal megrakt�k, �k maguk, pedig tov�bbindultak a Meszesi-kapuhoz. Ezalatt T�t�ny vez�r is �tnak indult, �s fi�val, Hork�val a ny�ri r�szeken �tlovagoltak, az ott �l� n�pet a Ny�r erdej�t�l eg�szen az Oms�-�rig maguknak megh�d�tott�k. Onnan felfel� haladva eg�szen Zilahig eljutottak, �s ek�zben senki r�juk kezet emelni nem mer�szelt. M�g M�nmar�t vez�r katon�i se harcoltak ellen�k, hanem a K�r�s foly�t kezdt�k �rizni. Amikor T�t�ny, �s serege a meszesi r�szekhez �rkezett, ott tal�lt�k Szabolcs �s Tas vez�rt. T�t�ny, ez az okos f�rfi� egy furfangos embert, egy bizonyos Apafarkas-Agm�nd ap�t elk�ld�tt, hogy az erd�nt�li f�ldet bej�rja �s kik�mlelje. Amikor T�t�ny hallotta, hogy Erd�ly f�ldje term�keny, a foly�k medr�ben aranyat tal�lnak, a hegyekben, pedig s�t �snak, k�veteket k�ld�tt �rp�d vez�rhez, �s enged�lyt k�rt t�le, hogy az erd�lyi Gyalu vez�r ellen harcolhasson. Amikor Gyalu erd�lyi vez�r �rtes�lt arr�l, hogy T�t�ny serege k�zeledik, � is �sszegy�jt�tte katon�it, �s nagy sebesen a magyarok el� nyargalt, hogy a Meszesi-kapuban feltart�ztassa �ket. De T�t�ny egy nap alatt az erd�n �thaladt, �s az Alm�s foly�hoz el�rkezett. Reggelre kelt T�t�ny m�r hajnal el�tt, �s sereg�t k�t r�szre osztotta. Az egyik r�szt felfel� k�ldte, hogy a foly�n �tkeljen, �s Gyalu katon�it v�ratlanul megt�madja. Ez �gy is t�rt�nt. M�gpedig, minthogy hamar �tkeltek, a k�t csapat egyszerre t�madott. Heves harc kerekedett - Gyalu katon�i megh�tr�ltak, k�z�l�k sokan elestek, m�sok, pedig fogs�gba jutottak. Amikor Gyalu vez�r ezt l�tta, hogy �let�t megmentse, kevesedmag�val fut�snak eredt. V�ra fel� v�gtatott, amely a Szamos foly� partj�n �llt, de T�t�ny katon�i a Kapus patak mellett lev�gt�k. Amikor a f�ld lakosai uruk hal�l�t l�tt�k, �nk�nt b�kejobbot ny�jtottak, �s T�t�nyt uruknak megv�lasztott�k, �s h�s�g�ket meger�s�tett�k. Att�l a napt�l fogva h�vj�k azt a helyet Esk�ll�nek. Ezut�n Szov�rd, �s Kadocsa, H�lek fiai �s vel�k egy�tt Huba nagy sereggel az Ipoly foly�n �tkeltek. M�snap a Garam foly�n is �tmentek, �s a V�rad nev� f�ldv�r mellett a mez�n t�bort �t�ttek. V�radot elfoglalt�k, azt�n h�rom napig v�rt�k B�ng�r fia, Bors �rkez�s�t, mert �t k�ldte �rp�d vez�r nagy sereggel seg�ts�g�l. Negyednapra Bors er�s csapattal hozz�juk meg�rkezett; akkor a f�ld minden lak�j�t akkora f�lelem fogta el, hogy senki kezet r�juk emelni nem mer�szelt. Akkor ez a n�gy �r tan�csot tartott, �s abban �llapodtak meg, hogy a sereg egyharmada a f�ld lakosaival egy�tt a Z�lyom erd�be megy, �s ott az orsz�g hat�r�n k�b�l �s f�b�l nagy er�ss�geket �ll�t, nehogy a csehek vagy a lengyelek az orsz�gba bet�rjenek. Ebb�l a c�lb�l Borsot k�ldt�k ki vit�zeivel. Mikor a Garam foly� mellett lovagoltak, egy szarvas fut�snak eredt el�tt�k, �s a hegytet�nek nekiv�gott. Bors nagy sebesen �zni kezdte, �s a hegy tetej�n t�bb ny�ll�v�ssel meg�lte. Ezut�n a hegy tetej�r�l k�r�ltekintett, �s l�tta, hogy v�r�p�t�sre ez a legalkalmasabb hely. Sok v�rn�pet �sszegy�jt�tt, �s a magas hegy tetej�n er�s v�rat emelt. A v�rnak tulajdon nev�t adta, �gyhogy Bors v�r�nak nevezik. Ek�zben Sal�n vez�r, amikor a magyarok tetteit �s hatalm�t megismerte, nagyon megijedt, hogy egyszer csak haragra lobbannak, �s orsz�g�b�l kikergetik. Ez�rt tan�csot tartott, azt�n a g�r�g�k cs�sz�r�hoz, a bolg�rok vez�r�hez k�veteket k�ld�tt, �s �rp�d vez�r ellen seg�ts�get k�rt. �rp�d vez�r eg�sz serege harcba sz�llt a g�r�g�k ellen. Amikor m�r sokan elestek a g�r�g�k k�z�l, Sal�n vez�r fut�snak eredt, �s hogy �let�t megmentse, Bolg�rfeh�rv�rba v�gtatott. A g�r�g�k �s a bolg�rok is menek�lni kezdtek, de annyira megr�m�ltek a magyarokt�l, hogy elfelejtett�k, melyik �ton j�ttek, a Tisz�nak nekifutottak, mert kicsiny foly�nak gondolt�k, �s mindny�jan odavesztek. Azt a helyet att�l a napt�l fogva G�r�g�k-r�v�nek mondj�k.

A gy�zelem ut�n �rp�d vez�r �s nemesei tov�bbvonultak, eg�szen addig a mocs�rig mentek, amelyet K�rtv�ly-t�nak mondanak, ott is maradtak a Gy�m�lcs�ny-erd� mellett harmincn�gy napig. Azon a helyen a vez�r �s nemesei az orsz�g minden t�rv�ny�t, valamennyi jog�t elrendezt�k, hogy a vez�rnek �s f�embereknek mik�ppen szolg�ljanak, vagy az elk�vetett v�tkeket hogyan b�ntess�k. Ott a vez�r a nemeseknek falvakat adom�nyozott a benn�k lak�kkal egy�tt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezt�k, a magyarok a maguk nyelv�n Szerinek nevezt�k el, mert szer�t ejtett�k ott az orsz�g minden dolg�nak. Ezut�n �rp�d vez�r �s nemesei eg�szen Titelig mentek, �s od�ig minden n�pet, amely a Tisza �s a Duna k�z�tt lakik, ig�juk al� hajtott�k. Azut�n a bodrogi r�szekre mentek, �s a Vajas foly� mellett t�bort vertek. Ezut�n eg�szen a Vaszil-kapuig mentek, majd innen kivonulva, a r�cok f�ldj�t megh�d�tott�k, �s ennek vez�r�t sok�ig vasra verve �rizt�k. Innen is tov�bbmentek, eg�szen a tengerig eljutottak, �s a tengerparti n�peket er�szakkal vagy sz�pszer�vel a magyarok vez�r�nek, �rp�dnak uralma al� hajtott�k. Spalato v�ros�t is elfoglalt�k, majd eg�sz Horv�torsz�got megh�d�tott�k. Ezut�n az ott lak� nemesek fiait t�szul �sszeszedt�k, �s �rp�d vez�rhez visszat�rtek. Nem sokkal ezut�n �rp�d vez�r maga is �tnak indult, vele tartottak az �sszes f�emberek. A Duna ment�n felfel� haladtak, �s addig vonultak, m�g egy hatalmas szigethez �rkeztek. A sziget mellett t�bort vertek, azt�n �rp�d vez�r nemesei a szigetre behatoltak. Amikor l�tt�k, hogy a sziget f�ldje term�keny, nagy �r�mmel �rvendeztek, �s mindj�rt elhat�rozt�k, hogy a szigeten minden f�embernek h�za legyen. �rp�d vez�r nem is k�slekedett: mesterembereket h�vatott, �s d�szes, vez�rekhez m�lt� h�zakat �p�ttetett. Azt is meghagyta, hogy a lovakat a szigetre hajts�k, �s ott a j� f�v�n legeltess�k. �rp�d vez�r parancs�t mindj�rt teljes�tett�k, � pedig h�vatta Csepelt, ezt az okos kun vit�zt, hogy �gyeljen a lovakra �s a csik�sokra. �lete fogyt�ig ott �lt a szigeten. Az � nev�nek eml�kezet�re h�vj�k azt a f�ldet Csepel-szigetnek. Ezut�n �rp�d vez�r a szigetr�l kivonult, �s t�bort vert Soroks�ron t�l eg�szen a R�kos viz�ig. Innen k�mlel�ket k�ld�tt, �s mikor jelentett�k neki, hogy mindenfel�l b�tors�gban vannak, a Dun�n �tkelt. Azt a r�vet, ahol �tkeltek, az�ta is Magyar-r�vnek nevezik. Amikor a r�maiak meghallott�k, hogy a magyarok a Dun�n �tkeltek, annyira megr�m�ltek, hogy mindj�rt fut�snak eredtek. �rp�d vez�r, pedig az �sszes f�embereket �sszeh�vta, minden vit�z�t �sszegy�jt�tte, �s elvezette �ket Attila v�ros�ba. Ebben a v�rosban, amelyet a r�maiak Aquincumnak neveztek, egym�s mellett �llottak a kir�lyi palot�k, egy r�sz�k m�g �p volt, m�sok romokban hevertek. A magyarok nagy �r�mmel �rvendeztek, amikor a sok k��p�letet megcsod�lt�k, mert arra gondoltak, hogy �me, h�bor� n�lk�l elfoglalt�k Attila kir�ly v�ros�t, akinek ivad�k�b�l �rp�d vez�r sz�rmazott. Ezut�n �rp�d vez�r tan�csot tartott, �s a tan�cskoz�son elhat�rozt�k, hogy Pann�nia f�ldj�t megh�d�tj�k. Nagy sereggel k�ldt�k ki Szal�k apj�t, �sb�t �s vele �s�t, hogy induljanak Veszpr�m v�rosa fel�, �s h�d�ts�k meg annak a f�ldnek eg�sz lakoss�g�t. �sb� el�sz�r P�kozd hegye alatt �t�tt t�bort, azt�n tov�bbhaladt, �s P�t mezej�n sz�llt meg. H�rom napot ott t�lt�ttek, azt�n Veszpr�m v�ra ellen nyomultak. K�r�lvett�k a v�rat, �s ny�llal, karddal puszt�tani kezdt�k a r�maiakat. T�bb mint egy h�tig tartott a v�res harc, ekkor a r�maiak bel�tt�k, hogy a magyarok vit�zs�g�vel nem m�rk�zhetnek, �s hogy puszta �let�ket megments�k, a v�rb�l elmenek�ltek. �sb� meg �se eg�szen a n�metek hat�r�ig �ld�zt�k �ket. A hat�rr�l a magyarok visszafordultak, �s elfoglalt�k az er�s Vasv�rt, amely a R�ba foly� mellett �ll. Ezut�n a Balaton vize mellett lovagoltak, az ott �l� n�peket mind leig�zt�k, Tihanyt is bevett�k. Csak ekkor vonultak be Veszpr�m v�r�ba, ott t�szokat szedtek, majd a t�szokat h�rviv�kkel �rp�d vez�rhez elk�ldt�k. Nem sok id� m�lva t�rt�nt, hogy �rp�d vez�r enged�lyt adott k�t kapit�ny�nak, �sb� �s Velek vit�znek, hogy Bihar v�ra ellen vonuljanak. El is indult a k�t kapit�ny v�logatott sereggel, magyar �s sz�kely vit�zekkel, s nemsok�ra t�bort vertek a J�sz�s patak mellett. Meghallotta ezt M�nmar�t, a bihari r�szek vez�re, �s nagyon megr�m�lt, mert tudta, hogy �rp�d vez�r �s katon�i er�sek a harcban, hiszen a r�maiakat elkergett�k Pann�ni�b�l, a murai karant�nok t�bor�t elpuszt�tott�k, �s legt�bb ellens�g�k m�r h�r�k hallat�ra elfutott el�l�k. Ez�rt azt�n M�nmar�t vez�r is elmenek�lt a magyarok el�l, katon�it h�trahagyta Bihar v�r�ban, maga, pedig csal�dj�val az Igfon-erd�be k�lt�z�tt.

Ekkor megindult az ostrom: �sb� �s Velek megt�madt�k Bihar v�r�t, �s haj�t�g�pekkel, ny�lvessz�kkel sok ellens�get meg�ltek. Tizenk�t napig folyt az ostrom, ezalatt �sb� katon�i k�z�l h�sz magyar �s tizen�t sz�kely esett el. A tizenharmadik napon, amikor a magyarok v�gs� rohamra indultak, a v�r �rkait beh�nyt�k, �s a h�gcs�kat a falaknak t�masztott�k - M�nmar�t katon�i megadt�k magukat. Mez�tl�b, k�ny�r�gve j�ttek �sb� �s Velek sz�ne el�. A k�t vez�r M�nmar�t katon�it fogs�gba vetette, azt�n bevonult a v�rba. M�nmar�t kir�ly nagy f�lelm�ben eg�sz birodalm�t felaj�nlotta, �s a l�ny�t �rp�d fi�hoz, Szolt�hoz f�rjhez adta. �rp�d vez�r M�nmar�t l�ny�t nagy tisztess�ggel a vez�ri h�zba bevezette. Ezut�n nagy lakom�t rendezett; erre megh�vta a szomsz�dos orsz�gok vit�zeit is. Nem sokkal ezut�n t�rt�nt, hogy �rp�d vez�r a nemeseket tan�cskoz�sra h�vta, �s fi�t, Szolt�t vez�rr� emeltette. Amikor M�nmar�t vez�r k�t esztend� m�lva meghalt, az � orsz�ga is Szolta fej�re sz�llott. �rp�d vez�r pedig, aki n�p�nek haz�t szerzett, k�s� �regs�g�ben k�lt�z�tt el ebb�l a vil�gb�l. Egy kis foly� forr�sa mellett temett�k el, amely k�mederben folyik al� Attila kir�ly v�ros�ba.

Lehel k�rtje
A K�pes Kr�nika nyom�n

I. Konr�d cs�sz�r uralkod�sa idej�n t�rt�nt, hogy a magyarok N�metorsz�got er�sen feld�lt�k. De amikor Augsburg v�ros�hoz �rkeztek, ott nem v�rt ellen�ll�sba �tk�ztek, mert Ulrik p�sp�k �s a sv�b urak csapatai er�sen szembesz�lltak vel�k. Pedig a magyarok ezt a v�rost mindenk�ppen el akart�k foglalni. A v�ros lak�i k�veteket k�ldtek a cs�sz�rhoz, �s meg�zent�k neki, hogy er�sen szorongatj�k �ket a magyarok. Konr�d cs�sz�r nem v�ratott mag�ra: hatalmas haddal k�sz�lt a v�ros felment�s�re. A magyarok, pedig vigy�zatlanok voltak, ez�rt a n�met �s az olasz hadsereg v�ratlanul rohanta meg �ket. M�g menek�lni se b�rtak, mert a t�mad� seregek a Lech foly�nak szor�tott�k �ket, az pedig az es�z�sek k�vetkezt�ben er�sen meg�radt. A foly� partj�n az ellens�g a magyarokat megszor�totta, egy r�sz�ket kegyetlen�l meggyilkolta, m�sokat pedig fogs�gba vetett. Fogs�gba ejtett�k ezen a helyen Lehel �s Bulcsu kapit�nyt is. Mindj�rt a cs�sz�r el�be vezett�k �ket, aki megengedte nekik, hogy hal�lnemet v�lasszanak maguknak. Lehel megk�rte a cs�sz�rt, hogy a v�lasz el�tt a k�rtj�t megf�jhassa. Odahozt�k a k�rtj�t, � pedig k�zelebb l�pett a cs�sz�rhoz, mintha a k�rt f�v�s�ra k�sz�lne, �s a cs�sz�rt a k�rttel olyan er�sen homlokon v�gta, hogy att�l az egy csap�st�l a cs�sz�r meghalt. Ugyanis a szitty�knak az a hite, hogy akiket �let�k folyam�n meg�lnek, azok a m�sik vil�gban nekik szolg�lni tartoznak.