Szk�t�k: i.e. 700 k�r�l a f�ves sztyeppe a K�rp�tokt�l az Alt�jig a k�l�nb�zõ õsir�ni nyelvet besz�lõ lovas nom�d t�rzsek uralma al� ker�lt, melyeket a g�r�g�k szk�t�nak, a perzs�k pedig szak�nak neveztek. Õk magukat az �jfesz�tõk n�p�nek tartott�k. E n�pekn�l a gazdags�g m�rt�k��l a szarvasmarha szolg�lt. Ezen �llatoknak a f�ves puszta biztos�totta az �lelmet. Mikor egy adott ter�letet lelegeltettek tov�bb v�ndoroltak. A gyors �s k�nnyed helyv�ltoztat�sban a lovaknak igen nagy szerepe volt. Szinte az eg�sz napot a l� h�t�n t�lt�tt�k. A Bibli�ban Jeremi�s pr�f�ta a k�vetkezõket �rja a szk�t�kr�l: "egy legyõzhetetlen r�gi nemzet, olyan nemzet, amelynek nem ismered a nyelv�t �s nem �rted a besz�d�t, tegeze olyan, mint a nyitott s�r, �s mindannyian hõs�k". A szk�t�k akt�v r�szt v�llaltak az assz�r fõv�ros, Ninive elleni t�mad�sban, sõt m�g az egyiptomi f�ra� is gazdag adom�nnyal ad�zott a szk�ta fejedelemnek. H�rodotosz ez �rja r�luk: "a szk�t�knak nincsenek v�rosaik, sem �p�tett erõd�tm�nyeik. Mindannyian lovasok �jjal felszerelve. Nem f�ldmûvelõk, hanem �llattart�k. A szk�t�k legjellemzõbb von�sa, hogy semmif�le ellens�g, amely r�juk t�mad, nem menek�lhet elõl�k fut�ssal, s le nem gyõzheti õket, ha õk nem akarnak ny�ltan k�zdeni, hiszen egy olyan n�p, amely mag�ban hordja a lakhely�t, melynek nincsenek v�rosai, erõd�tm�nyei, ahol mindenki lovas�j�sz, egy ilyen n�p legyõzhetetlen �s megk�zel�thetetlen". A tapasztalt b�tor harcosokat, akik a csatamezõrõl elhozt�k az ellens�g fej�t, a t�rzsi t�rv�nyek szerint a vez�r azzal tûntette ki, hogy a zs�km�nyb�l megfelelõ r�szt kaptak. Akit nem fûz�tt a m�sikhoz csal�di k�tel�k, az v�rszerzõd�ssel k�t�tt �r�k bar�ts�got. Az �gy k�t�tt �sszetartoz�st olyan komolyan vett�k, hogy ak�r az �let�ket is fel�ldozt�k egym�s megment�s��rt. A vez�reik gazdags�g�r�l n�h�ny felt�rt s�rhely, kurg�n tan�skodik. Ezek a kurg�nok tulajdonk�ppen kb. 50 m2 nagys�g�, 4-5 m m�ly s�rkamr�k. Az elhunyt test�t bebalzsamozt�k, a testet vadzeller, �nizs, t�mj�n �s illatos f�vek kever�k�vel t�lt�tt�k ki, �s az �gy mumifik�lt testet egy f�b�l k�sz�lt szarkof�gba helyezt�k. A vez�r mell� temett�k feles�g�t, �gyasait, legjobb lovait �s egy�b szolg�it. V�g�l a s�rkamra f�l� hatalmas kõhalmot emeltek, amit k�sõbb f�lddel �s fûvel bor�tottak, ami messzirõl csak egy nagy dombnak l�tszik. A K�rp�t-medenc�ben, a Duna-Tisza k�z�tt, illetve a Ny�rs�gben t�bb ilyen domb tal�lhat�. A kurg�nok �pen maradt leletei az �kori vil�g legfejlettebb kult�r�ival val� kapcsolataikat jelzik. Egyr�szt k�zvet�tõk voltak a T�vol-Kelet �s Nyugat k�z�tt, m�sr�szt megad�ztatt�k az akkori "selyem�ton" �thalad� �rukat. A s�rokb�l kiemelt p�ratlan sz�ps�gû leletek arr�l is vallanak, hogy a pusztaiak k�z�l nem csak �gyes p�sztorok ker�ltek ki, hanem kitûnõ kov�csok, �tv�s�k, �jj�rt�k, sz�jj�rt�k, �csok, bogn�rok �s fazekasok is, a sz�võ-fon� �s nemezk�sz�tõ asszonyok remekeirõl nem is sz�lva. D�sz�t�s�kre az �n. szib�riai �llatst�lus, kever�kl�nyek �br�zol�sa volt jellemzõ. A szk�t�k k�z�tt voltak olyanok, akik kiemelkedtek a filoz�fi�ban, orvostudom�nyban �s m�s tudom�nyokban, pl. Anacharsis, kit az �kori vil�g legnagyobb b�lcs�nek tekintettek. Nev�hez fûzõdik, pl. a fazekaskorong �s a haj�horgony bevezet�se, �s azt tartj�k, hogy õ tan�totta meg a g�r�g�ket a bor szk�ta m�don, azaz v�zzel val� h�g�t�s n�lk�li fogyaszt�s�ra.

Assz�rok: kr.e. 900-t�l a Tigris partj�n a kis Assz�r kir�lys�g egy nagy erõs sereget hozott l�tre, hogy g�tat vessen a nom�d betolakod�k t�mad�sainak. Az assz�r sereg azonban nem �llt meg, egyre �jabb ter�leteket hajtott uralma al�. Harcosaik megt�madt�k a szomsz�d n�peket, �s egym�s ut�n megh�d�tott�k a Babiloni-, a Fõn�ciai- �s Ar�mi kir�lys�gokat. V�g�l "v�res csat�k" ut�n az Assz�r birodalom mag�ban foglalta az eg�sz K�zel-Keletet. Nagy kir�lyaik szinte a vil�g urainak tekintett�k magukat. Egym�ssal versengve �ri�si palot�kat, �j v�rosokat emeltek, hogy jobban kitûnjenek elõdeikn�l. Palot�ik bej�rat�t mes�s teremtm�nyek õrizt�k. P�ld�ul egy id�zet az egyik assz�r kir�ly k�rked�seibõl: "34 erõs v�rost, valamint a kis v�rosokat, amelyeknek sz�ma sincs, k�r�lz�rtam, elfoglaltam, zs�km�nyukat elzs�km�nyoltam, leromboltam, elpuszt�tottam, tûzben felperzseltem. �g�s�knek f�stj�vel, mint valamely hatalmas viharral a t�gas �g boltozat�t bebor�tottam." Assz�ria utols� nagy kir�lya Assurbanapli volt. Ez a "v�rszomjas fenevad", ez az "emberny�z� sz�rnyeteg" mindezek mellett egy sokat olvasgat�, a m�lt idõk m�lys�g�ben b�v�rkod� f�rfi� volt. Õ hozta l�tre az akkori vil�g legnagyobb k�nyvt�r�t, val�j�ban agyagt�blat�r�t Ninu�ban, az Assz�r birodalom fõv�ros�ban. Ott eredetiben, vagy m�solatban elhelyezte az akkor m�g felkutathat� eg�sz sum�r �s akk�d �k�r�sos irodalmat, templomi sz�vegeket �s m�s r�gi feljegyz�seket. Hogy megmaradt a Gilgamesrõl sz�l� �nek, s a Foly�k�z õsi n�peinek sok egy�b dr�ga �r�ks�ge, azt j�r�szt neki k�sz�nhetj�k. Mikor az Assz�r birodalom, s a h�d�t� m�dek f�ldig rombolt�k Ninu�t, a h�res k�nyvt�r is akkor ker�lt a romok, majd a homok al�.

Hunok: a hunokat t�bbek k�z�tt elõsz�r a k�nai kr�nik�k eml�tik, amikor is a k�nai �vk�nyvek szerint a hun (hjung-nu) h�d�t�k ellen fel�p�tett�k a k�t �s f�l ezer km hossz�, a k�nai fõv�rost k�r�l�lelõ "K�nai Nagy Falat". 300 �vig tartott a hun kalandoz�s K�na fel�. Ezut�n kezd eltûnni a k�nai feljegyz�sekben a hjung-nu n�v, ugyanakkor megjelenik a hunni (hun) n�v a g�r�g-r�mai t�rt�net�r�kn�l, pl. az �rm�ny kir�ly a hunnikkal puszt�tatja Perzsia sz�leit. �gy 350 t�j�n a hunok K�n�n�l maradt t�rzsei egyes�ltek a Perzsia sz�l�n tany�z� hun t�rzsekkel, �s megind�tott�k a hun h�d�t� sereget. �tkeltek a Volg�n, levert�k a szarmata al�nokat, s a germ�n keleti g�tokat. N�h�ny �v m�lva a hunok egy r�sze bet�rt Pann�ni�ba (377), �s itt maradtak, mint a cs�sz�rt�l fizetett zsoldos n�p. A hunok fõ erõi ekkor azonban m�g a Fekete- �s a Kaszpi-tenger k�z�tt tany�ztak. �vekkel k�sõbb egyes r�szei feltûntek az Al-Dun�n�l, m�g m�s r�sz�k D�l-Lengyelorsz�g felõl behatolt Szil�zi�ba. A hunok megjelen�s�rõl a kort�rsak ezt �rj�k: "a hun gyõzelmek egyik titka kiv�l� �j�szaikban rejlik. Meghajl�tott �jjal, nyilakkal vannak felfegyverezve, kez�k f�lelmetes pontoss�ggal c�lba tal�l, l�v�seikkel biztos hal�lt k�ldenek, gonosz harci d�h�kben sohasem hib�zz�k el a c�lt. Lovas �s l� ilyen p�ratlan harm�ni�j�val m�g sohasem tal�lkozott az antik vil�g." Fegyvereik k�z�l a r�maiak mindenkor az �jukat �s nyilukat eml�tik elsõ helyen. K�ts�gtelen, hogy a vez�rektõl az egyszerû lovasokig mesterien kezelt�k az �jat. Nem v�letlen, hogy az �j volt mind maguk, mind az ellens�g szem�ben hatalmuk szimb�luma, sõt arannyal bevonva jelv�nye is. A hunok megjelen�sekor az itt tal�lhat� n�pelemek harap�fog�ba ker�ltek, Nyugat fel� v�ndoroltak, s ezzel megkezdõd�tt a nagy n�pv�ndorl�s, a Nyugat-R�mai birodalom fellazul�sa. A felbolygatott n�pek mozgalma n�h�ny �vtized alatt jelentõsen �talak�totta Eur�pa t�rk�p�t. Ebben az idõben Ruga volt a hunok nagyfejedelme. Hal�la ut�n testv�r�nek, Mundzuknak fiai, Bleda �s Attila lettek a hunok fejedelmei. Elõsz�r az idõsebb fi�, Bleda lett a nagykir�ly, majd hal�la ut�n Attila lett a hunok legnagyobb kir�lya, kit m�r �let�ben legend�k �veztek. "F�rfi�, aki a n�pek megrend�t�s�re, az eg�sz vil�g r�m�let�re sz�letett a vil�gra, akitõl mindenki rettegett a r�la terjengõ r�m�tõ h�rek miatt. D�lyf�sen j�rt, szemeit ide-oda villogtatta. Gõg�s hatalm�t testmozg�s�val is �reztette. B�r a harcot felett�bb kedvelte, m�gis megfontoltan cselekedett, legt�bbet esz�vel �rte el. Az esdeklõkkel k�ny�r�letes volt, �s kegyes mindazokkal, akik megh�doltak neki. Okos �s ravasz volt, m�s ir�nyba fenyegetett, mint amerre t�madott. Egy csod�latos faragott fapalot�ban lakott. Pompa �s gazdags�g vette k�r�l, de õ maga szer�nynek mutatta mag�t a k�lsõs�gekben. Makul�tlan tiszta ruh�zata �s csizm�ja d�sztelen volt, �v�n egyszerû kardot hordott, fatr�nuson �lt, fat�ny�rb�l evett, fapoh�rb�l ivott. Ugyanakkor megk�vetelte, hogy h�vei �s kiv�lasztottai csizm�ik orr�ig aranyba �s dr�gak�vekben pomp�zzanak, lovaik sallangja aranyt�l csillogjon, ragyog� d�szfegyvereket viseljenek. Vend�geinek is ez�st �tk�szlettel t�laltatott, a bort ez�st kelyhekbe t�ltette. M�gsem k�vetelte meg azonban a hajlong�st, a hajb�kol�st. Impon�l� volt ez a nemes egyszerûs�g �s k�zvetlens�g a n�la j�rt k�vetek szem�ben. Szem�lyis�ge azonban nyomaszt� is volt, fiai �pp�gy nem mertek a szem�be n�zni, mint h�vei. Nem v�letlen teh�t, hogy egy�nis�g�vel, m�r akkor, egyed�l�ll� helyet v�vott ki mag�nak a vil�gt�rt�nelemben. Attila uralm�t isteni eredetûnek tulajdon�totta, ennek bizonys�g�ra, m�r egyeduralma elej�n legend�k keletkeztek, pl. Mars kardj�nak, hadisten kardj�nak csod�latos felbukkan�s�r�l, amit itt tal�lt meg Magyarorsz�g ter�let�n. Attila 453-ban meghalt. A hunok ekkor felhasogatt�k arcukat, nagy tort �ltek, a test�t arany, ez�st �s vaskopors�ban �jjel temett�k el, s a s�r�s� szolg�kat lenyilazt�k. Hal�l�val a hun birodalom �sszeomlott. Vil�gt�rt�nelmi fõ hat�sa Attil�nak �s a hun n�pnek az volt, hogy a hat�rerõd�k lerombol�s�val megnyitott�k a barb�roknak a birodalom belsej�t, s ezzel elõk�sz�tett�k a Nyugat-R�mai birodalom buk�s�t.

Avarok: Attila hun kir�ly hal�la �s n�p�nek keltre t�voz�sa ut�n �jabb f�lelmetes lovas n�p jelent meg Eur�p�ban, az avarok. Az avars�g -nem sokkal Eur�p�ba k�lt�z�se elõtt- k�t nagy n�pcsoportb�l: a var (avar) �s khun (hun) n�pek egyes�l�s�bõl j�tt l�tre. A var-khunok teh�t felvett�k az avar nevet, de a g�r�g�k csak "pseudoabaroi", azaz "�lavar" n�ven emlegett�k õket, mivel hun nyelvet besz�ltek. Egykor� forr�sok szerint, mikor khag�njuk k�veteket k�ld�tt I. Justinianus biz�nci cs�sz�r udvar�ba, hogy sz�vets�ges zsoldot �s f�ldet k�rjen, a k�vets�g tagjain feltûnt a v�llukra ereszkedõ varkocsos hajfonat, s a hun �lt�zet �s nyelv, �gyhogy az udvari hun tolm�csok meg�rtett�k õket. Biz�nc sz�vets�gesek�nt sorra h�d�tott�k be a k�l�nb�zõ t�rzseket. Az avar lovasok elsõsorban viharos lovaikkal, messze hord� erõs reflex�jaikkal v�vt�k ki ellenfel�k retteg�s�t. A messze hord�, p�nc�lt is �t�tõ �jaik mellett, ma m�r teljesen h�tk�znapinak tûnõ t�rgynak k�sz�nhett�k a sok�ig tart� katonai f�l�ny�ket: a kengyelnek. A kengyel seg�ts�g�vel a lovas biztosan �lt a nyeregben, s szinte a f�ld�n �ll� gyalogos biztons�g�val v�vhatott ellenfel�vel. A kengyel seg�tette a gyorsabb lovagl�st, a v�ratlan manõverez�st, az �jjal val� pontosabb c�lz�st. 562-ben m�r az Al-Duna mellett volt a k�zponti sz�ll�ster�let�k. Itt �rte õket a h�r, hogy kelet felõl, a Volg�n �tkeltek kor�bbi legyõzõik, a t�rk�k. Mivel nem akartak beh�dolni r�gi ellenfeleiknek tov�bb v�ndoroltak nyugat, a K�rp�t-medence fel�. Neh�z k�zdelmek �r�n birtokukba vett�k a Duna mindk�t partj�t. Honfoglal�suk lez�rul�s�val hossz� �vsz�zadok �ta ism�t egys�ges gazdas�gi-politikai hatalom j�tt l�tre a K�rp�t-medenc�ben. A kora Avar birodalom idej�n, h�d�t�saik sor�n ezr�vel telep�tett�t �t a mesterembereket �s a f�ldmûvelõket. Az �gy ide hurcolt biz�nci �s it�liai mesteremberek �p�tett�k fel a khag�n sz�khely�t fapalot�val, f�rdõvel, valahol a Duna alf�ldi partj�n. A 670-es �vekben jelentõs v�ltoz�sok k�vetkeztek be az Avar birodalom �let�ben: �j n�pcsoportok k�lt�ztek be kelet felõl. Az �j n�pess�g egy r�sz�t a t�voli k�z�p- �s belsõ-�zsiai t�rk jellegû n�pcsoportok alkott�k, z�m�k azonban a Volg�n inneni sztyepp�krõl telep�ltek �t. T�bbs�g�k onogur-bolg�r volt, de nagysz�m� korai magyar is lehetett k�z�tt�k. Az �j emberekkel �j t�rgyak, �j mûv�szet, �j szok�sok �rkeztek. Az Avar birodalmat v�g�l a folyamatos belsõ h�bor�k, a Nagy K�rollyal v�vott harcok �s bolg�r bet�r�sek õr�lt�k fel.

Magyarok: A magyar n�v val�sz�nûleg Muagyer fejedelem nev�bõl eredt, ki megmentette f�lezer �vre az õsi vall�st. Egy nagy sztyeppei nom�d n�pmozg�s az V. sz�zad k�r�li idõben az õsmagyarokat kimozd�totta Nyugat-Szib�riai haz�j�b�l �s nyugati ir�ny� v�ndorl�sra k�sztette. V�ndorl�sa sor�n elõsz�r a Volga �s Ur�l k�z�tt, majd a Don �s Dnyeper k�zti Onogori�ban telepedett le. Itt 7 t�rzs�k �lt, s a t�rzsek �l�n Lebedias �llt, ez�rt õr�la ezt a ter�letet Lebedi�nak, azaz Lev�di�nak nevezt�k. Ebben az idõben a magyarok szomsz�dai a kaz�rok voltak, kinek nagyobb r�sze zsid� hitû �s mohamed�n volt. A magyarok �s a kaz�rok a besenyõk ellen h�rom �vre sz�vets�get k�t�ttek, sõt Lebedias egy kaz�r nõt vett feles�g�l, kitõl nem sz�letett gyermeke. A besenyõk folyamatos t�mad�sai a magyars�g �jabb helyv�ltoztat�s�t id�zte elõ. Egy r�sze Perzsia fel� k�lt�z�tt keletre, m�sik r�sze nyugatra h�z�dott Atelkuzuba, azaz Etelk�zbe. A kaz�r khag�n ekkor mag�hoz h�vatta Lebediast , hogy nemzete fejedelm�v� emelje. Lebedias megk�sz�nte a khag�n hajland�s�g�t, de nem fogadta el, hanem maga helyett �lmost, vagy fi�t Arpad�szt (�rp�dot) javasolta. A t�rzsfõn�k�k �rp�dot v�lasztott�k nagyfejedelemm�. A folytat�d� bolg�r �s besenyõ t�mad�sok miatt az etelk�zi magyarok nem maradhattak addigi lakhely�k�n, hanem Erd�lybe v�ndoroltak. A foly�kkal szabdalt sztyepp�n nem volt r� idõ �s m�d, hogy a lassan vonul� juhny�jaikat �s guly�ikat magukkal hozz�k, �s a foly�kon �tsz�ll�ts�k, �gy az �llat�llom�ny nagy r�sze elpusztult. A 895. �v a K�rp�t-medence Duna vonal�t�l keletre esõ fel�nek elfoglal�s�t eredm�nyezte, majd 900 t�j�n kisebb harcokkal kez�kre ker�tett�k Pann�ni�t is. A Fuldai �vk�nyvek �gy �rnak errõl: a magyarok "visszat�rtek oda, ahonnan j�ttek, saj�tjukba, Pann�ni�ba" negyedszer, imm�r v�gleg. A leteleped�s ut�n egy r�sz�k zs�km�nyszerzõ, kalandoz� �letm�dot folytatott. A magyarok fõleg nyilaikkal keltettek f�lelmet. Pomp�san �rtettek a c�lz�shoz. Errõl �gy �rnak a kr�nikusok: "karddal csak keveseket, de sok ezreket �lnek meg nyilaikkal. Ezeket oly �gyesen l�vik ki szaru�jaikr�l, hogy alig van v�delem l�v�seik ellen". Eur�pa kereszt�ny templomaiban akkoriban �gy im�dkoztak: "A magyarok nyilait�l ments meg, Uram, minket!". Az elõker�lt honfoglal�s kori s�rokban az elhunyt mellett tal�lt�k h�taslova csontjait, az �ja merev�tõ csontlemezeit, szably�j�t �s a l�szersz�m �kes vereteit, amelyek sz�npomp�s �s egyedi �tv�smûv�szetrõl tan�skodnak. A tarsolylemezeken, l�szersz�mokon, korongokon gyakori az �letfa, az �ltetõ Nap, a szarvas �s a sas (turulmad�r) �br�zol�sa is. A f�rfiak borotv�lt�k a fej�ket �s csak a tark� felett hagytak hajat, s azt varkocsba fonva viselt�k. Nem volt ritka, hogy a f�rfi ember is viselt f�lbeval�t. Karukon, csukl�jukon keskeny arany, vagy ez�st szalagot hordtak, amely az ing fodroz�d� ujj�t szor�totta le. Az egykor� forr�sok ezt �rj�k: "a magyarok szemreval� �s sz�p k�lsejû emberek, nagy testûek, vagyonosak �s szembetûnõen gazdagok, amit kereskedelm�knek k�sz�nhetnek. Ruh�juk brok�tb�l k�sz�lt. Fegyvereik ez�sttel vannak kiverve �s gy�nggyel berakottak." A mellkason nem hordtak d�szeket, azok az �v�n alulra ker�ltek. Az �v�n viselt�k a tarsolyt, a k�st, a szably�t, az �jat, a tegezt, egysz�val mindent, amire harc k�zben sz�ks�g�k lehetett. �gy azok nem akad�lyozt�k a l�r�l h�trafel� val� nyilaz�st Egy-k�t veres�g ut�n a magyarok felhagytak a kalandoz�sokkal, �s 1000 k�r�l felvett�k a kereszt�nys�get. Tûzzel-vassal pr�b�lt�k kiirtani az õsi pog�ny vall�s (s�m�nizmus) maradv�nyait. Ez nem siker�lt teljes m�rt�kben. A magyar n�p a mai napig õrzi keletiess�g�t n�pdalaiban, n�pmûv�szet�ben, gondolkod�sm�dj�ban. A magyars�g term�szetesen az eltelt �vsz�zadokban nagy m�rt�kben keveredett m�s n�pekkel, csak�gy, mint nyelve, amely rendk�v�l �sszetett, pl. egyetlen dolgot ak�r 4-5 f�le k�ppen is k�pes kifejezni. Val�sz�nûleg ennek a nyelvi gazdags�gnak, soksz�nûs�gnek is k�sz�nhetõ a magyars�g vil�gszerte elismert kreativit�sa.

T�r�k�k: A n�gysz�z csal�db�l �ll�, oguz-t�r�k eredetû t�rzs a mongolok elõl Turkeszt�n sztyepp�j�rõl Kis-�zsi�ba, a meggyeng�lt Biz�nci birodalom szomsz�ds�g�ba v�ndorolt. Magukat fejedelm�krõl szeldsuknak, vagy oszm�nnak nevezt�k. Innen, hol a balk�ni �llamokban, hol a szomsz�dos emir�tusokban d�l� belvisz�lyokat kihaszn�lva nyugat �s kelet fel� terjeszkedett. Az oszm�n hadvezet�s bizton sz�m�thatott a kr�mi-tat�rokra, akik az Adri�t�l a Kauk�zusig minden hadsz�nt�ren megfordultak. Harci �rt�k�k nem annyira a v�rostromokban �s ny�lt csat�kban �rv�nyes�lt, mint ink�bb a hadsz�nt�r t�k�letes feld�l�s�ban, fel�get�s�ben. A m�sf�l �vsz�zados szakadatlan h�bor�skod�s eredm�nyek�nt a t�r�k�k hossz� idõre kimozd�thatatlanul megvetett�k l�bukat a Balk�n-f�lszigeten �s Kis-�szi�ban, v�g�l elfoglalt�k a K�zel-Kelet nagy r�sz�t is. Uralmuk al� vont�k a tengereket, a tengerszorosokat, azaz a vil�gkereskedelem fontos �tvonalait. Eur�p�nak egy �j helyzettel, egy minden eddigin�l agressz�vabb oszm�n birodalommal kellett szemben�znie. Az oszm�n-t�r�k�k kih�v�saira kezdetben csak azok az �llamok reag�ltak, amelyeknek �rdekei k�zvetlen vesz�lybe ker�ltek. A kereszt�ny Eur�pa ellent�mad�s�ra m�g egy bõ �vsz�zadig v�rni kellett. A k�t �ri�sbirodalom, a Habsburgok� �s az Oszm�nok� Magyarorsz�g ter�let�n csapott �ssze, s mivel egyik sem tudott v�g�rv�nyesen a m�sik f�l� kerekedni, mindkettõ itt �p�tette ki belsõ ter�let�nek k�lsõ v�delmi vonal�t. Felosztott�k egym�s k�z�tt az orsz�got �s k�t �vsz�zadra mindennapos esem�nny� tett�k benne a h�bor�t. A birtokj�vedelem ellen�ben harcol� lovaskatona, a szp�hik mellett az oszm�n hadsereg m�sik alappill�rei a janics�rok voltak. L�trehoz�sa azon alapult, hogy a kereszt�ny hadifoglyok egy�t�d�t, elsõsorban a fiatalabb f�rfiakat, a szult�n saj�t tulajdon�nak nyilv�n�totta. Kem�ny helyi szoktat�s �s katonai kik�pz�s ut�n belõl�k lettek a janics�rok. A szp�hiknak �s a janics�roknak is az egyik fõ fegyvere az �j volt. Isztambulban a Nyilak ter�n kõoszlopokra jegyezt�k fel az �jakkal el�rt t�vl�v�si rekordokat. Szentnek, s gyõztesnek hirdett�k azokat, kik "nem otthon, hanem a csatat�ren, az ellens�g l�ndzs�i �s nyilai k�z�tt" haltak meg. A XVII. sz�zad v�g�n az eur�pai orsz�gok v�gre r�sz�nt�k magukat a t�mad�sra. Az �sszefog�snak k�sz�nhetõen Magyarorsz�g is felszabadult a m�sf�l �vsz�zados t�r�k uralom al�l. Az oszm�n birodalom pedig az elszenvedett nagy ter�letvesztes�g ut�n a hanyatl�s korszak�ba l�pett. Az �ltaluk �p�tett templomok, dzs�mik �s mecsetek a mai napig megtal�lhat�k Magyarorsz�g ter�let�n, mint a t�r�k �p�t�szet eml�kei.

Mongolok: A XIII. sz�zad elej�n Temudsin mongol t�rzsfõn�k a l�farok jelv�nyek alatt egyes�tett kilenc mongol t�rzset, s egy s�m�n, kit feh�r t�ltoslova h�r szerint az �gbe szokott ragadni, az �gisten akarat�nak nyilv�n�totta, hogy Temudsin ezent�l Dzsingisz-k�n, fõk�n legyen, kinek k�n lesz minden ivad�ka. Dzsingisz-k�n uralma al� hajtott sok t�r�k-tat�r t�rzset, s ez ut�bbiak vit�zs�g�kkel oly nevezetesek lettek, hogy ezent�l a mongol h�d�t�sokat tat�rj�r�s n�ven emlegett�k. A k�naiakt�l elsaj�t�tott haditechnikai elemeknek k�sz�nhetõen a nyugati v�rak �s megerõs�tett v�rosok sem jelentettek t�bb� akad�lyt a tat�rok sz�m�ra. 1220-ban Eur�pa f�ldj�re l�ptek, ahol elõsz�r a gazdag kereskedõk�zpontokat foglalt�k el. A dinasztiaalap�t� �s �llamszervezõ Dzsingisz-k�n hal�la ut�n harmadsz�l�tt fi�t, �d�gejt v�lasztott�k fõk�nn�. A t�bbi fi�, illetve azok lesz�rmazottai, az apa akarata szerint k�l�n ter�letet kapott korm�nyz�sra. "A vil�g nyugati negyed�t" Batu k�n kapta meg, kinek vezet�s�vel nagyszab�s� h�d�t� hadj�ratot ind�tottak Eur�pa ellen. A magyar Julianus bar�t �gy jellemzi a tat�r hadvisel�st: "a tat�rok kiv�l� nyilasok, de a karddal �s a l�ndzs�val m�r nem b�nnak olyan j�l a harcban. Hadsereg�ket sokfelõl �sszegyûlt n�p alkotja, melyek k�l�nb�zõ nyelvûek �s vegyes nemzets�gûek. Az elfoglalt orsz�gok kir�ly�t, fõembereit meg�lik, a katon�kat �s az erõs parasztokat a maguk oldal�n t�rt�nõ hadakoz�sra k�nyszer�tik. Erõs v�rat nem ostromolnak, hanem elõbb a f�ld n�p�t elpuszt�tj�k, a n�pet kifosztj�k, �s felhaszn�lj�k õket saj�t v�ruk ostrom�ra." Magyarorsz�g �gy egy olyan vil�ghatalomnak �llt az �tj�ban, amely egy j� darabot m�r K�n�b�l is kiharapott, Belsõ-�zsia orsz�gait t�nkreverte, s a birodalm�t a Csendes-�ce�nt�l Kelet-Eur�p�ig terjesztette ki. Gyakran k�ldtek leveleket �s k�veteket IV. B�la magyar kir�lyhoz, amelyben Batu a k�vetkezõket �rta: "jobb �s �dv�sebb lenne neked, ha �nk�nt beh�doln�l nekem", valamint "utas�talak, hogy a kunokat a j�võben ne tartsd magadn�l, �s miattuk ne ker�lj szembe velem." IV. B�la azonban nem v�laszolt ezekre az �zenetekre. Sz�lka is lett a mongolok szem�ben, kezdt�k fõellens�g�knek tekinteni, s minden tõl�k telhetõt megtettek, hogy min�l t�bb embert meg�lhessenek. Nem k�m�ltek se �reget, se fiatalt, se asszonyt, se gyereket, se csecsemõt, "nem lankadtak el a kitart� gyilkol�sban". Azt, hogy Magyarorsz�g elker�lte a m�sodik, v�gleges megsemmis�t�st hoz� t�mad�st, azt a tat�r birodalomban v�gbement v�ltoz�soknak -amely az Aranyhorda �llam�nak kialakul�s�val j�rt-, �s az orosz fejedelems�gek ellen�ll�s�nak k�sz�nhette. �sszegezve elmondhatjuk, hogy az itt felsorolt �jfesz�tõ n�pek �r�ks�g�t rejti mag�ban a K�rp�t-medence. B�rhova is l�p�nk tele van alattunk t�rt�nelemmel a f�ld.

Forr�s: Internet