Magyar mitol�gia, s�m�nhit

MAGYAR MITOL�GIA A magyar n�phit, a n�pmes�k, a mond�k, az archaikus n�pi im�k �s r�olvas�sok, valamint a n�pm�v�szet �s a n�pszok�sok alapj�n rekonstru�lhat� mitol�giai elk�pzel�sek rendszere. Hasonl�an m�s eur�pai n�pekhez (pl. a szl�vokhoz), a magyarban sem maradtak fenn kimondottan m�tosznak tekinthet� sz�vegek, de a rendelkez�sre �ll� t�red�kes adatok seg�ts�g�vel meg lehet k�s�relni a hajdan volt rendszer helyre�ll�t�s�t. Az ilyen rekonstrukci� m�dszertanilag megalapozhat�, s hogy ez a munka nemcsak elm�letileg lehets�ges, arra j� p�lda a BALTI MITOL�GIA �s a SZL�V MITOL�GIA, amelyek tipol�giailag �s a t�rsadalmi fejl�d�s szintj�t tekintve is sok hasonl�s�got mutatnak a magyarral, hiszen mindh�rom esetben a paraszts�g �rizte meg folkl�rj�ban a mitologikus elk�pzel�seket. A M. r�gi �llapot�nak �s szerkezet�nek megismer�s�hez a t�bbi finnugor n�p mitol�gi�ja �s istenrendszere kellene hogy mint�ul szolg�ljon. Sajnos azonban a magyar anyag erre nem ad lehet�s�get, mert teljesen elt�r a t�bbi finnugor, de m�g a nyelvileg legk�zelebbinek tartott obiugor anyagt�l is. Ez azzal magyar�zhat�, hogy a legk�zelebbinek tartott nyelvrokonainkt�l is m�r t�bb ezer �ve elv�lt a magyars�g, �s megsz�nt minden nyelvi, ill. kultur�lis kapcsolat. Mivel a magyar n�phit anyag�ban nincsenek olyan korai sz�vegek, amelyeket a kutat�s joggal tart a m�toszteremt� korok term�k�nek (mint pl. az �szaki n�pek sag�i vagy a N�rt-eposz), ez�rt a k�zvetett forr�sokra kell t�maszkodni. A mitol�giai adatok forr�sai lehetnek: a r�g�szeti leletek, az antik szerz�k magyarokra vonatkoz� adatai, a k�z�pkori t�rt�neti kr�nik�k elbesz�l�sei, az �rott forr�sok, k�zt�k az elm�lt sz�zadok irodalmi hagyat�ka �s v�g�l a folkl�r. Az�rt kell hangs�lyozni sz�beli n�phagyom�ny, a szok�sok �s a n�pm�v�szet, k�l�n�sen a fafarag�s �s a h�mz�sek ornamentik�j�nak forr�s�rt�k�t, mert mindezek a kultur�lis "nyelvezetek" a sokf�le idegen hat�s ellen�re is meg tudt�k �rizni a hajdani mitologikus gondolkod�s egyes elemeit. K�l�n�sen becsesek azok a 19. sz.-i mitol�giai munk�k, amelyeknek szerz�i tudatosan gy�jt�tt�k a korabeli folkl�rt. A forr�sok sokf�les�ge miatt a rendelkez�sre �ll� adatok min�s�ge nem egyforma, e forr�sok n�lk�l m�gsem lehet a magyar n�phitt�rt�neti r�tegeit felder�teni. A rekonstrukci� egyik probl�m�ja �ppen az, hogy a rendelkez�sre �ll� adatok l�nyegesen befoly�solj�k azt a k�pet, amit kialak�tunk. Az egyes forr�scsoportok figyelmen k�v�l hagy�sa pedig jelent�sen v�ltoztatna a magyar n�phit t�rt�neti k�p�n. Tov�bbi neh�zs�geket jelent, hogy n�p�nk a 11. sz.-ban �tt�rt a kereszt�ny hitre, �s az �j vall�s fogalmait a nyelvben r�g�ta megl�v�, t�bbnyire �t�r�k eredet� szavakkal fejezt�k ki (�gy pl. b�jt, �ld�s, �tok, gy�n). �rdekes von�sa a magyar n�phitnek az is, hogy az egyes mitikus (vagy pszeudomitikus) alakok, a t�rt�netek f�h�sei mennyire k�t�dnek a folkl�r egyes m�fajaihoz, ill. egyes forr�scsoportokhoz. Pl. a f�ld alatti vil�g hetes r�tegezetts�g�re csak bizonyos r�olvas�ssz�vegek utalnak (a f�ld h�t cs�nja), vagy a hiedelemmond�kon k�v�l a boszork�nyperekb�l tudhatunk meg a legt�bbet a magyar boszork�nyhiedelmekre vonatkoz�an. A magyar mitol�gia legr�gibb t�rt�neti r�tegeir�l sz�lva a r�g�szetet kell els�sorban seg�ts�g�l h�vni. �gy pl. a honfoglal�s kori lovas temetkez�s (�s egyes kr�nik�k eml�t�sei) alapj�n a l��ldozat szok�sa a rendszer fontos elem�nek tekinthet�. A temet�ket megfigyelhet�en v�zen t�lra telep�tett�k, a s�rokat pontosan bet�jolt�k, kelet fel� fektett�k a s�rba a halottakat, akikkel egy�tt temett�k el mindennapi haszn�lati t�rgyaikat �s szem�lyes holmijaikat. Mindezek fontos tipol�giai jellemz�k lehetnek az �sszehasonl�t� vizsg�latok sor�n. Nyoma van a kr�nik�inkban bizonyos totemisztikus m�toszoknak: nevezetes a turulokhoz (hatalmas, sashoz hasonl� mad�r) kapcsol�d� t�rt�net szerint az �rp�d-h�zi uralkod�csal�d �sanyja egy turulmad�rt�l esett teherbe. Egy m�sik m�toszt�red�k a csodaszarvast �ld�z� testv�rp�r, Hunor �s Magor t�rt�net�t, feles�gszerz� kalandj�t, vagyis a nemzets�galap�t�s esem�nyeit mondja el. Az �gi eredet� csodaszarvas mot�vuma pedig megjelenik a sok �si mitologikus elemet tartalmaz� reg�s�nekekben is. A hazai kutat�s egyet�rt abban, hogy a honfoglal�s kori magyars�g mitol�giai vil�gk�p�nek alak�t�s�ban fontos szerepe volt a samanizmusnak. (Ennek nyomait kutatta Di�szegi Vilmos ma m�r klasszikusnak sz�m�t� m�v�ben, A s�m�nhit eml�kei a magyar n�pi m�velts�gben c. monogr�fi�j�ban.) A S�M�NMITOL�GIA elemei t�l�lt�k az �vsz�zadokat; a magyar n�phit szinte napjainkig meg�rizte azokat a mot�vumokat, amelyeknek legjobb p�rhuzamai a szib�riai n�pek k�r�ben tal�lhat�k meg. �gy pl. a magyar s�m�njel�lt is betegs�g �tj�n, teh�t passz�van, mintegy akarata ellen�re v�lik "tud�v�", de meg kell szenvednie a tud�s�rt (l�sd a "feldarabol�s" mot�vum�t; meg kell m�sznia az �gig �r� f�t). S�m�n eleve csak az lehet, aki m�r sz�let�s�t�l fogva valamilyen jelet visel (pl. foggal vagy burokban sz�letett - ez a hiedelem �sszef�gg a szib�riai s�m�nok "felesleges csont" - k�pzet�vel). Ami a s�m�n felszerel�s�t illeti, a magyar n�phit rosta vagy szita alakj�ban �rizte meg a s�m�ndob eml�k�t, de fellelhet� az agancsos fejviselet, a s�m�nl�tra (mint �gig �r� fa) �s az ekszt�zis eml�ke is. A viaskod� t�ltos bik�kr�l sz�l� hiedelemmond�k �s a reg�s�nek refr�nje ("haj reg� rejtem") szint�n fontos adal�kok �s bizony�t�kok egy valamikori samanisztikus vil�gk�p megismer�s�hez. A magyar n�pi mitol�gia (a kutat�s �jabb sz�haszn�lata szerint n�pi hitvil�gnak nevezz�k) szerkezet�t k�l�nf�le szempontok szerint lehet meghat�rozni, mint ahogy a k�l�nb�z� n�pek mitol�gi�i (istenrendszerei) egym�st�l mer�ben elt�r� szintek (isten- �s szellemcsoportok) meghat�roz�s�t teszik lehet�v�. A k�vetkez�kben el�bb az eg�sznek keretet ad� vil�gk�ppel foglalkozunk, majd a magyar istenk�pzet ismertet�se ut�n sorra vessz�k azokat a term�szetfeletti szelleml�nyeket, amelyek a magyar n�phitben szerepelnek, v�g�l a term�szetfeletti k�pess�g� szem�lyekhez f�z�d� hiedelmeket ismertetj�k. Az ilyenfajta rekonstrukci� csak egy a lehets�gesek k�z�l, �s az adott keretek k�z�tt nem t�rhet ki minden r�szletre. A vil�gk�p rendez�elve h�rom vil�gra osztja a mindens�get, a fels�, a k�z�ps� �s az als� vagy t�lvil�gra. A fels� az isten(ek) �s a megszem�lyes�tett bolyg�k (Nap �s Hold), a csillagok vil�ga. A k�z�ps� az ember lakhelye, de itt m�k�dnek term�szetfeletti l�nyek (k�l�nf�le k�s�rtetek, erdei �s v�zil�nyek), �s itt fejtik ki tev�kenys�g�ket a term�szetfeletti k�pess�g� emberek is (T�LTOS, BOSZORK�NY-ok). A magyar n�pmes�k seg�ts�g�vel rekonstru�lhat� mitol�giai vil�gk�pben k�zponti helyet foglal el az �gig �r� fa vagy tetejetlen fa (VIL�GFA) k�pzete, amely �sszek�ti az eget �s a f�ldet, vagyis az istenek fels� vil�g�t �s az emberek �let�nek sz�nter�t, gy�kerei pedig a f�ld alatti vil�gba ny�lnak (ill. a t�v�n�l t�tong� lyukon lehet lejutni a s�t�t, f�ld alatti vil�gba). Ezt a hatalmas f�t csak a s�m�ni k�pess�gekkel rendelkez� h�s (a kis kan�szbojt�r) tudja megm�szni, hogy eljusson a Hold �s a Nap h�z�ba (ez�st-, ill. aranykast�ly�ba). Egyes mesesz�vegek szerint ez a fa gy�m�lcs�t (aranyalm�t) terem, de a term�st a t�nd�rek minden �jjel elt�ntetik. M�s meset�pusokban egy hatalmas sas f�szkel az �gig �r� fa �gai k�z�tt, vagy a sas fi�k�it megment� h�st mag�t hozza fel egy hatalmas griffmad�r az alvil�gb�l a f�ld felsz�n�re, a fa t�v�hez, ahonnan kalandos �tj�ra elindult. Mindezeket a mot�vumokat egyes kutat�k �sszef�gg�sbe hozz�k az als�, ill. a fels� vil�gba tett s�m�nutaz�s (S�M�NMITOL�GIA) k�pzetk�r�vel. Az eget el�r� hatalmas fa, egyes elk�pzel�sek szerint, oszlopk�nt tartja a vil�gra s�torszer�en borul� �gboltot (vagy �stnek is k�pzelt�k az eget), amely n�hol lyukas, s ett�l vannak a csillagok. Az �gnek felett�nk h�t vagy kilenc r�tege van, s ezek a r�tegek megfeleltethet�k az �gig �r� fa �gainak, amelyeknek sz�ma ugyanennyi. A fa �gai k�z� k�pzelt�k el a Napot �s a Holdat. Ez ut�bbit a r�olvas�sokban f�rfik�nt eml�tik ("�j Hold, �j Kir�ly..."), m�g a Napot az istenanya megszem�lyes�t�j�nek tartj�k, teh�t a n�i principiummal azonos�tj�k ("napba �lt�z�tt asszony"). A Naphoz f�z�d� n�pi vall�si gyakorlat egy hajdani Nap-tisztelet feltehet� eml�k�t �rzi. Vannak fontos adatok, amelyek szerint egyes n�pcsoportok archaikus folkl�rj�ban (pl. a moldovai cs�ng�kn�l �s a kunokn�l) megtal�lt�k a reggeli napk�sz�nt� im�kat �s gesztusokat. A gyimesi cs�ng�k k�r�ben egy kor�bban nem ismert mitologikus alak (Babba M�ria) feltehet�en a kereszt�ny M�ria-kultusz �s egy kor�bbi pog�ny n�i istens�g szinkretizmus�b�l keletkezett mitologikus l�ny. A Holdnak els�sorban a n�pi gy�gy�t�sban volt szerepe, bizonyos esetekben a r�olvas�sok m�gikus erej�t v�lt�k er�s�teni az�ltal, hogy holdvil�gn�l v�gezt�k a cselekv�st. A holdfoltokr�l azt tartott�k, hogy Szent D�vid heged�l �s Cicelle t�ncol, de ismert egy m�sik (feltehet�en pog�ny eredet�) magyar�zat is: egy p�sztor alakja l�that� a Holdon. A Tej�tnak t�bbf�le elnevez�se ismert a magyar n�phitben: Szalm�s �t, �reg Isten orsz�g�tja, az �risten vagy J�zus urunk orsz�g�tja, azonk�v�l Csaba kir�lyfi �tja. Mindezek az elnevez�sek (�ltal�ban csillagnevek) egykori mitologikus sz�zs�k kivonat�t �rzik vagy �rizhetik. Ismert egy �gitestfal� mitikus l�ny neve (MARKOL�B) a magyar n�phitben, ennek tulajdon�tj�k a nap-, ill. holdfogyatkoz�st. Az �ggel, ahol a mennyorsz�g tal�lhat�, szemben �ll a pokol, az alvil�g, vagyis a vil�gk�p harmadik r�sze. A menny (a sz� eredete bizonytalan) a f�nyess�g birodalma, valahol fenn, oda azoknak a lelke ker�l, kik tisztess�gesen, embers�gesen viselkedtek f�ldi �let�k sor�n. Ezzel szemben a pokol (szl�v eredet� sz� a magyarban) a s�t�ts�g birodalma, ahov� a gonoszok jutnak. Feltehet�en a kereszt�ny tan�t�soknak �s m�g r�gebbi dualisztikus elk�pzel�seknek az �sszeolvad�sa �szlelhet� a magyar n�phitben. A pokol m�lyen a f�ld alatt van, a f�ld alatti vil�g ugyan�gy t�bbszint�, mint az �gi r�tegek ("a f�ld h�t cs�nja"). A magyar m�svil�gk�pzetek �rdekes kett�ss�get mutatnak (b�r ebben sem egyed�l�ll� a magyar mitol�gia), nevezetesen, hogy vil�gosan megk�l�nb�ztethet� az alvil�g �s a t�lvil�g oppoz�ci�ja. M�g az el�bbit ink�bb a pokolra, az elk�rhozottak lakhely�re �rtik, addig a t�lvil�g semlegesebb elnevez�s, �s valamif�le v�zent�li vil�got jel�l, �ltal�ban a halottak tart�zkod�si helyek�nt haszn�lva a sz�t. A vil�gk�pben teh�t megtal�lhat� egy vertik�lis �s egy horizont�lis oppoz�ci�p�r a f�ldivil�g- �s m�svil�gk�pzetek szintj�n. A vil�gk�phez kapcsol�dva kell sz�lni az emberi vil�g keletkez�s�t megmagyar�z� mond�kr�l. Ezek nagyr�szt a Bibli�hoz kapcsol�d� kereszt�ny hagyom�ny k�nt�s�ben maradtak r�nk (l�sd Nagy Ilona �s Lammel Annam�ria gy�jt�seit). Ritka kiv�tel egy eg�sz Eur�zsi�ban ismert sz�zs�t�red�k a f�ld teremt�s�r�l, pontosabban a f�ldnek a v�z al�l val� felhoz�s�r�l (a teremt� seg�t�je teszi ezt, aki lehet �rd�g, vagy mint az adott hiedelemmond�ban, LID�RC). A magyar mitol�gia nem l�tez� istenpanteonj�nak f� alakja a t�bbf�lek�ppen megnevezett teremt�, az ISTEN vagy az �r (a leggyakoribb n�pi sz�haszn�latban az �risten, de neve ismert az �registen, J�isten, Atyaisten �sszet�telben is). � a vil�g ura, a legf�bb ir�ny�t� l�ny, aki kez�ben tartja az ember �s minden �l�l�ny sors�t, seg�t� �s igazs�gos, de b�ntet is. Mindezek a tulajdons�gok egy �ltal�nos istenfogalom jellemz�i lehetnek, legyen az pog�ny vagy kereszt�ny eredet�. Mindenesetre �rdekes, hogy nincs k�l�n kultusza, noha van k�l�n mondak�re, �s maga a sz� is ink�bb min�s�gjelz� k�zsz� (pl. istencsap�sa - utal�s sorsir�ny�t� funkci�j�ra). Az �gben lakozik, ahonnan bizonyos m�rt�kig passz�van figyeli a vil�g foly�s�t, noha m�s mitol�gi�khoz hasonl�an neki tulajdon�tj�k a f�isteneket jellemz� vill�msz�r� funkci�t (v�. "istennyila"=vill�mcsap�s, MENNYK�). Az istenek nev�nek eredet�t nyelv�szeink sem tudt�k megnyugtat�an megfejteni (egyes orosz kutat�k a k�zelm�ltban felvetett�k az �magyar ise, "atya" �s �t�r�k tengri, "isten, �g", vagy a hettita Istanu alakb�l kiindul� magyar�z�s lehet�s�g�t - Helimszkij-Ivanov). Az istennel egy�tt vesz r�szt a teremt�s munk�j�ban az �RD�G, mint a mitol�gi�k demiurgosza, t�le sz�rmaznak az embereknek kellemetlens�get okoz� l�nyek (pl. a l�gy, a tet�, a bolha �s m�s hasonl�k). Lakhelye a pokol, az � birodalma a f�ld m�ly�n tal�lhat�, ahov� az elk�rhozott lelkek ker�lnek. A k�znyelvi haszn�latban mindenfajta gonosz megtestes�t�j�nek tartj�k (m�r a 16. sz.-t�l vannak erre adatok - Bornemissza P�ter). A f�istenhez �s ellenfel�hez vil�gosan szemben �ll� tulajdons�gp�rok rendelhet�k (isten=fenn, j�, vil�gos; �rd�g=lenn, gonosz, s�t�t). A szovjet kutat�k - Erliket, az als� vil�g ur�t tekintik a magyar �rd�gh�z hasonl�nak. Az �szak-eur�zsiai n�pek mitol�gi�iban a legt�bb esetben a f�rfinemhez tartoz� �s szemben �ll� f�istenp�rhoz n�k is kapcsol�dtak, de legal�bb egy istenn�. A magyarok isten�nek nincs feles�ge, de egy tal�nyos elnevez�s m�gis arra utal, hogy valamikor lehetett a rendszerben egy fontos funkci�kat beteljes�t�, nagy tiszteletnek �rvend� istenanya, a BOLDOGASSZONY vagy Boldoganya. A n�phitnek ez az alakja feltehet�en a honfoglal�s el�tti �s a kereszt�ny k�pzetek szinkretizmus�nak az eredm�nye, vagyis a sz�l�st seg�t�, �letad� istenasszony �sszevethet� az obi-ugor Kaltes asszony, m�sfel�l pedig a kereszt�ny M�ria mint istenanya alakj�val, akinek �lland� d�sz�t�jelz�je volt a "bildog, boldogs�gos". Az istenn� neveiben az osz�t eredet� asszony sz� �s az anya is azt jelzi, hogy valakinek a feles�ge, asszonya, vagyis hogy volt f�rje, s ez pozit�v tulajdons�gaib�l k�vetkez�en nem lehetett m�s, mint a f�rfi f�isten. A magyar n�phit term�szetfeletti l�nyeinek csoportj�t �sszevetve pl. a szl�vok, latinok vagy a burj�tok istenrendszereivel, azt tal�ljuk, hogy m�s n�pek csoportokat, csal�dokat alkotnak - nem �gy a magyarban. (V�lem�ny�nk szerint ez nem a roml�s vagy felejt�s eredm�nye, hanem fontos tipol�giai jellemz�!) A magyar n�phit, noha nem olyan m�rt�kben, mint m�s finnugor n�pek�, a term�szetet szelleml�nyekkel n�pes�ti be. �gy pl. az erd� titokzatos alakok lakhelye, de ezek nem gazd�i a term�szetnek, �s nem is istenszer�ek, ink�bb egyszer�en csak ijeszt�i az arra j�r� embereknek. Vid�kenk�nt v�ltoz� nev�k is megmutatja, hogy nem tartoznak a pog�ny kori mitol�gia alapr�teg�hez: vad�reg (sz�rrel bor�tott test�, vad tekintet� �regember), vadle�ny (meztelen�l j�r, hossz� haja �s k�rme van), erdei le�ny, �nekl� kisasszony (a sz�kelyf�ldi magyarok k�r�ben). Az �n. "term�szeti szellemek" (P�cs �va megnevez�se) m�sik csoportj�t a v�zil�nyek alkotj�k. A f�rfi "v�ziember" a nagyobb foly�k, tavak vagy mocsarak vizeinek lak�ja, �s vesz�lyes az emberekre, mert leh�zza �ket a v�z al� (alakja tal�n �sszevethet� m�s finnugor n�pek v�zil�nyeivel, VIT-KAN; VEGY-AVA). A n�i v�zil�nyek neve sell�, akiket sz�p �s ifj� le�ny alakj�ban k�pzeltek el; a v�zben �lnek, haltest�k van der�kt�l lefel�. Az id�j�r�s v�ltoz�sait a mitologikus tudat gyakorta egy-egy istens�g k�zvetlen beavatkoz�s�nak tekintette, s a k�l�nf�le jelens�geket (sz�l, es�) k�l�n-k�l�n szem�lyes�tette meg (pl. a lengyel Pogoda vagy a g�r�g Zeph�rosz). A magyar n�phitben csak igen kev�s adatot tal�lunk idevonatkoz�an. Ilyen m�gis a SZ�LANYA, akit �regasszony alakj�ban k�pzeltek el; a szeleket �rzi, kiengedi egy barlangb�l. A n�pmes�kben a vil�gfa �gai k�z�tt tany�zik. "Id�j�r�sd�monnak" tekinti �jabban a kutat�s a S�RK�NY alakj�t, amely a n�pmes�knek �s a hiedelemmond�knak gyakori szerepl�je, mint a h�s ellenfele, ill. seg�t�je. Megjelen�si form�ja (h�t-, kilenc-, tizenk�t fej�) nem k�l�nb�zik m�s n�pek s�rk�nyalakj�t�l. �rdekes viszont, hogy maga a sz� �t�r�k eredet� �tv�tel a magyar nyelvben. Van a magyar n�phitben n�h�ny olyan terminus, amely t�bbf�le d�monikus l�ny megnevez�s�re alkalmas: a szellem, a l�lek �s a k�s�rtet. Szellemnek neveztek mindenfajta testetlen mitikus l�nyt. Az elnevez�s mitopo�tikai m�lyr�tegeiben a sz�lszer�nek elk�pzelt mitikus l�nyek csoportja h�z�dhat meg. Ehhez hasonl� t�pus� a l�legzet jelent�s� szavak csoportj�b�l sz�rmaz� l�lek terminus, melyet els�sorban a megholtak test�t elhagy� megfoghatatlan szubsztancia jel�l�s�re haszn�ltak. A finnugor n�pek t�bb l�lekk�pzetet ismertek, a t�bbi k�z�tt egy olyat, amelyik elhagyhatja az ember test�t akkor, amikor alszik vagy amikor r�v�letbe esik (v�. �rt, URT a volgai finnugor n�pekn�l). A moldvai cs�ng�k k�r�ben szint�n feljegyeztek olyan hiedelemmond�kat, amelyek az embert dong� alakj�ban elhagy� l�lekr�l sz�lnak. A kutat�s pszeudomitikus l�nyeknek tekinti a n�phitnek azokat az alakjait, amelyeknek csak a nev�t ismerj�k, de pontos megjelen�si form�jukat nem, ill. a k�l�nb�z� elbesz�l�sek nagyon is elt�r� le�r�st adnak r�luk. Ilyenek a "fikt�v" betegs�gd�monok: a fene, a guta, a nyavalya, amelyek t�bbnyire fenyeget�, rosszat k�v�n� sz�l�sok form�j�ban maradtak fenn a mitopo�tikai tudatban a mai folkl�r elemeik�nt. Ismert a n�phitben n�h�ny ijeszt� l�ny, melyeknek alakja nehezen k�r�l�rhat�, nev�k is csak egy k�zsz� (pl. ilyen a k�s�rtet �s a hal�l), de van olyan mint a LID�RC, amely t�bbf�le alakban is megjelenhet, �s ezekr�l az alakv�ltozatokr�l gazdag hiedelemmondai anyag tud�s�t. A lid�rc az "�rd�gszeret�" egyik t�pusa a magyar n�phitben, de a hozz� f�z�d� hiedelmek gazdag v�laszt�ka azt mutatja, hogy alakj�ban sokf�le mitikus mot�vum keveredik (a t�bbi k�z�tt t�zes fark� rep�l� csillag, bolyg� lid�rcf�ny, k�s�rtet, hazaj�r� halott, gazdags�got hoz� l�ny). A lid�rc nev�nek eredete �s etimol�gi�ja ismeretlen, mint ahogy a legt�bb magyar gyermekijeszt� sz�nak sem ismerj�k az eredet�t. Van a magyar n�phitben egy meglehet�sen n�pes hiedeleml�ny-csoport, amelynek egyetlen funkci�ja az eg�szen kicsi gyermekek ijeszt�se, ha t�ls�gosan hangosak, helytelen�l viselkednek vagy nem akarnak aludni. Leggyakoribb neveik: bubus, mumus, bankus, b�nk�s, b�b�s, kankus, kunkos, kankas, k�kus, m�k�r, m�nkus, mum�k, mummu, mamm�, hemmes, mankuj, vankuj. L�nyeg�ben ezeknek a l�nyeknek csak a nev�k ismeretes, amelyet egy r�vid, ijeszt� �rtelm� mondatban haszn�lnak: "Elvisz a ...!" - "J�n a ...!" Megjelen�s�kr�l, alakjukr�l semmit se tud a n�phit, annak ellen�re, hogy az eg�sz magyar nyelvter�letre kiterjedt igen alapos gy�jt�s �ll rendelkez�s�nkre. A t�bb ezer adatb�l kivil�glik, hogy az egyes ijeszt� szavak haszn�lata csak egy bizonyos, j�l k�r�lhat�rolhat� n�prajzi csoporthoz k�t�dik (pl. a k�k� a pal�cok k�r�ben, a k�kus csak Szabolcs-Szatm�rban, a m�k�r �s a bankus pedig csak a kunok lakta vid�ken haszn�latos). Noha gyermeknyelvi kifejez�sr�l van sz�, a hangalaki v�ltozatok nagy sz�ma �s az orsz�gos elterjedts�g egy valamikori (er�s negat�v tulajdons�gokkal b�r�) mitol�giai l�ny eml�k�t sejtetik. K�l�n�sen a bubus-, mumus-, mummuszer� fonetikai alakok, valamint a r�zfasz� bagoly �s a vasorr� b�ba nev� alakok �sszehasonl�t� mitol�giai vizsg�lata hozhat �rdekes eredm�nyeket. A n�pmesei, ill. mondasz�vegekben szint�n megjelennek k�l�nf�le pszeudomitikus alakok, ezeket szokt�k �ltal�ban a mitol�giai rendszerek als�bb szintjein elhelyezni. A magyarban ilyen a MAN�, a T�RP�K, az �RI�S, T�ND�R-ek �s a BOSZORK�NY. Az els� k�t alak alacsony n�v�s�, de roppant er�s, hossz� haj� �s szak�ll�, furfangos l�ny, �s t�rsukkal, az �ri�ssal egy�tt csak a n�pmes�kben szerepelnek. Ez ut�bbiak t�vol, valahol a vil�g perem�n, hegyek k�z�tt �lnek, m�g a t�rp�k �s man�k az erd�ben vagy a f�ld alatt, ezzel kapcsolatos kincs�rz� funkci�juk. A mitol�gia als� szintjeinek l�nyei lakhely�ket tekintve k�v�l �lnek az emberi vil�g kult�rk�r�n, a term�szeti k�rnyezet (erd�k, barlangok, hegyek, tavak, l�pok, vizek) adja �letter�k keret�t. A n�nem� l�nyek k�z�l a legismertebbek a t�nd�rek, akiket j� sz�nd�k� �s cs�bosan sz�ps�ges l�nynek rajzolnak n�pmes�ink �s mond�ink. Jellegzetes, hogy palot�ik a v�z alatti, �r�k boldogs�got �raszt� birodalomban vannak. A n�v etimol�gi�j�t nem der�tette ki biztosan a nyelvtudom�ny, de hasonl� mitol�giai n�vad�sra ismer�nk p�ld�t, amikor maga a k�zsz� jelent�se jelzi az alak legf�bb tulajdons�g�t (ez esetben a t�nd�kl�s, ragyog�s, elb�v�l�s jelent�sk�r�t). M�g a t�nd�r a mitol�gia als� szintj�nek sz�p, fiatal v�zben lakoz� l�nye, negat�v tulajdons�gokkal felruh�zott ellenp�rj�nak minden bizonnyal a B�BA tekinthet�, melynek alakj�t mes�ink cs�nya, rosszakarat� �regasszonynak rajzolj�k. A mitol�giai rendszer r�sz�nek tekinthet� a t�rt�neti epikus hagyom�ny rendk�v�li h�seinek csoportja, akikr�l sok esetben azt sem lehet eg�szen pontosan tudni, hogy val�ban �ltek-e, s hogy val�ban vel�k t�rt�ntek-e meg azok a csod�s �s alig hihet� esem�nyek. Ilyen mitikus elemekkel �tsz�tt hagyom�ny kapcsol�dik a nagy erej� Botond vit�zhez, Lehel k�rtj�hez, Szent L�szl� kir�ly k�zdelm�hez (ez ut�bbit k�z�pkori templomfresk�k �rizt�k meg napjainkig), de Toldi Mikl�s alakj�hoz is. A sz�jhagyom�ny nemzets�galap�t� �sei mitikus h�s�kk� lesznek az id�k folyam�n, �s be�p�lnek a n�p tudat�ba. A m�tosz a t�rt�nelem kezdeteir�l mes�l, a t�rt�nelmi h�s�k pedig lassan mitikus alakokk� lesznek (pl. M�ty�s kir�ly) a m�l� id�ben. A k�z�ss�g sz�m�ra az a fontos ebben a folyamatban, hogy azonos�tani tudja mag�t a mitikus t�rt�nelem (vagy a t�rt�nelmi m�tosz) h�seivel, identit�ser�s�t� funkci�ja van minden rekonstru�lt vagy igaznak v�lt mitol�giai rendszernek. SAMANIZMUS A l�lekhitnek az a v�ltozata, amely szerint vannak term�szetfeletti l�nyek, akik a k�z�ns�ges haland�kat m�r sz�let�s�k el�tt arra v�lasztj�k ki, hogy emberfeletti k�pess�g� szem�lyekk�, s�m�nokk� legyenek. Ezek m�r azz� sz�lettek, ami abban nyilv�nul meg, hogy a mindennapi emberekhez viszony�tva bizonyos jelekkel, �spedig a norm�lisn�l t�bb csonttal (pl. foggal, fogsorral, hat ujjal) j�nnek a vil�gra. Teh�t nem az lehet s�m�n aki akar, mert nem a s�m�n kap szellemeket, hanem a term�szetfeletti l�nyek v�lasztj�k ki �t, m�g megsz�let�se el�tt. A kiv�lasztott serd�l� kor�ban, a nemi �retts�g be�llt�nak id�szak�ban v�ratlanul heveny idegbajba esik, mi hiszt�rikus rohamokkal, �jul�sokkal, l�tom�sokkal �s m�s hasonl� jelens�gekkel j�r egy�tt, ami n�ha heteken kereszt�l k�nozza, �s ugyanilyen v�ratlanul - az egyik roham idej�n vagy �lm�ban - megjelenik az �t kiv�laszt� szellem, �s bejelenti v�laszt�s�t. A s�m�nk�pess�g elnyer�s�hez m�lhatatlanul sz�ks�ges a h�v�s. �ltal�nos, hogy a felsz�l�tott nem akarja elv�llalni a hivat�st. A kiv�laszt� szellem azonban �g�rget�sekkel cs�b�tja, ha �gy sem �r c�lt, k�nozza a kiv�lasztottat. Ez az �n. "s�m�nbetegs�g" h�napokon, esetleg �veken �t gy�tri, vagyis mindaddig, am�g el nem fogadja a k�nyszer� hivat�st. Sok hagyom�ny sz�l arr�l, hogy a jel�lt ink�bb hal�lra k�noztatta mag�t, de nem fogadta el a s�m�ns�got. Ha a jel�lt engedett a k�nyszernek �s s�m�n lett, akkor huzamos ideig aludt egyfolyt�ban (h�rom, h�t, vagy h�romszor h�rom napig). A huzamos alv�s idej�n a szellemek a jel�ltet feldarabolj�k, �s �tsz�molj�k a csontjait, teh�t ellen�rzik, val�ban rendelkezik-e a "felesleges csonttal". Ha igen, s�m�nn� v�lt. N�mely n�pn�l (pl. mongolok, madzsutung�zok) m�g fel is avatj�k a s�m�nt: bemutatj�k a term�szetfeletti l�nyeknek: jelk�pesen felm�szik az "�gig �r� f�ra", vagy az azt jelk�pez� h�gcs�ra (vil�gfa). A jel�lt - aki lehet f�rfi vagy n� - ezzel s�m�n lett. Feladat�t a term�szetfeletti l�nyekkel val� tetsz�s szerinti �s k�zvetlen �rintkez�s alapj�n �ri el. Vagyis a s�m�n akkor teremtheti meg azokkal a kapcsolatot, amikor az sz�m�ra sz�ks�ges �s nem kell valami m�diumszer� k�zvet�t�t k�zbeiktatnia. A term�szetfeletti l�nyekkel k�tf�le m�don �rintkezhet: vagy azok k�lt�znek bel�, vagy a s�m�n megy a birodalmukba. Ilyen m�don teljes�theti feladatait, vagyis megtudhat t�rben �s id�ben t�voli dolgokat, ill. gy�gy�that. A s�m�nszertart�s szinte sz�nh�zi dr�ma. A szertart�s hely��l szolg�l� s�tor a sz�nh�z: a t�z k�r�l t�r, ahol a szellemnek id�z�se folyik, a sz�npad; a s�m�n �nek�vel l�ttatja, teremti meg a sz�nfalakat; a sz�n�sz - a s�m�n - nemcsak d�szletez�, hanem t�ncos, s�t zenekar is: nemcsak a dob ver�se szolg�ltatja a zen�t, hanem a rajta �s a s�m�nk�penyen lev� f�mf�gg�k, cseng�k megfelel� �tem� r�z�sa is. A s�m�nszertart�s minden dr�m�n�l mag�val ragad�bb, mert a n�z� ezt a cselekm�nyt nemcsak l�tja, hallja, de m�lyen hiszi is. - A s�m�n saj�tos viseletben v�gzi ezt a szertart�st. Az �lt�zet rendszerint �llatot jelk�pez, vagy agancsos vagy sz�rnyas �llatot. Ennek megfelel�en a fejviseletet agancsok vagy tollak, a l�bbelit pedig has�tott pat�k vagy karmok d�sz�tik. Az ut�bbi esetben a k�penyujjakr�l cs�ng� s�r� sz�vetszalagok a sz�rnyakat jelzik. Van olyan n�p, ahol a k�penyt emberi testr�szek jelk�pei fedik. Nemcsak a csontokat �br�zolj�k �gy, hanem pl. az eml�t, a fejviselet homlokszalagj�n az arc egyes r�szeit is. - A fenti ism�rvek kiz�r�lag a szib�riai n�pek samanizmus�t jellemzik. Van olyan v�lem�ny, hogy r�gen az eur�pai n�pek is ismert�k az afrikai �s az amerikai �slak�kra pedig ma is jellemz�. Ezekn�l a n�pekn�l azonban a medicin man var�zsl�v� v�l�sa l�nyeg�ben m�s: hi�nyzik a samanizmust jellemz� kiv�lasztotts�g �s k�nyszer mozzanata: a var�zsl� ui. maga akar �s lehet azz�. - A magyarok kereszt�nys�g el�tti hite a samanizmus volt. A samanizmus a bronzkorban - a sziklarajzok alapj�n - m�r kimutathat�.