Napjaink szakkutat�sa p�ld�ul sem a magyar mitol�gia, sem az �svall�s kifejez�st nem haszn�lja sz�vesen, hiszen felkutat�suk lehetetlen feladatnak t�nik. Re�lisnak csak azt tekinthetj�k, hogy a honfoglal�st�l a kereszt�nny� v�l�sig tart� id�szak hiedelem- �s r�tusrendszer�t pr�b�ljuk le�rni.

Teljesen hiteles forr�snak j�form�n csak a r�g�szeti leleteket tekinthetj�k, ezek azonban els�sorban a temetkez�s m�dj�ra ny�jtanak adatokat, a hozz�juk f�z�tt magyar�zat m�r hipot�zis.

A magyarok t�rt�nelm�nek e sz�zadair�l sz�l� k�lf�ldi tud�s�t�sok k�z�l is kev�s tekinthet� egy�rtelm�nek. A magyar r�g�szek, t�rt�n�szek �s nyelv�szek munk�ja sor�n n�ha mintha egym�snak ellentmond� adatok ker�ln�nek el�.

Az k�ts�gtelen�l bebizonyosodott, hogy a magyar nyelv az ur�li nyelvcsal�dhoz tartozik, �s legk�zelebbi nyelvrokonaink az obi-ugorok. Ugyanakkor az is vil�gos, hogy a magyars�g, amikor e haz�ba �rkezett, nyelvrokonait�l m�r igen r�gen elszakadt, �s kult�r�ja m�s fejl�d�si ir�nyban haladt, mint az ur�li nyelvcsal�dhoz tartoz� nyelvet besz�l� t�bbi n�p�. A honfoglal� magyarok m�velts�ge a sztyeppei nagy �llattart�k kult�r�j�nak jellegzetes jegyeit mutatta, a k�lf�ldi kort�rsak n�p�nket �ltal�ban “t�rk�k”-nek nevezt�k, a magyar nyelvben ar�nylag nagysz�m� a csuvas t�r�k j�vev�nysz�.

Azok a m�v�szeti eml�kek, amelyek a honfoglal� magyarokt�l r�nk maradtak, k�ts�gk�v�l a szasszanida m�v�szet hat�s�t mutatj�k. Ezeket az ellentmond�sokat a t�rt�n�szek, r�g�szek, nyelv�szek t�bbf�le m�don igyekeztek feloldani.

A magyarok k�r�ben a K�rp�t-medenc�ben val� megteleped�s�k ut�n is �lt az a tudat, hogy egyes csoportjaik nem j�ttek vel�k az �j haz�ba, hanem keleten maradtak. Ha azonban a magyars�g tudta is a k�z�pkorban m�g, hogy egyes csoportjai a r�gi haz�ban maradtak, az ur�li nyelvcsal�dhoz val� tartoz�s tudata nem �lt a magyars�gban, helyette kr�nik�ink a hun–magyar rokons�g k�rd�seit feszegett�k. Az avarokkal val� kapcsolat k�rd�se sem igen mer�lt fel a k�z�pkorb�l sz�rmaz� �r�sokban. �gy e k�rd�ssel m�s eur�pai n�pek el�bb foglalkoztak, mint a magyarok. A magyar nyelvnek az ur�li, f�leg az ugor nyelvekkel val� kapcsolat�t m�r Aeneas Sylvius Piccolomini, a k�s�bbi II. Pius p�pa felvetette a 15. sz�zadban (egy veronai szerzetesre hivatkozva). Ez nem k�l�n�sen meglep�, ha a k�l�nb�z� szerzetesrendek keletre ir�nyul� t�r�t� misszi�ira gondolunk, amelyek lehetetlenek lettek volna pontosabb �rtes�l�sek n�lk�l.

A finnugor–magyar nyelvrokons�g gondolat�t k�s�bb is felvetik k�lf�ld�n, de a l�t��rt harcol� magyars�g tud�sai (b�r r�szben ismert�k a k�lf�ldi v�leked�seket) Sajnovics J�nosig nem veszik figyelembe ezeket. Az els� magyarorsz�gi tudom�nyos nyelv�szeti v�lem�nynek teh�t Sajnovics m�v�t tekinthetj�k (Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapporum idem esse, 1770).

Hi�ba tudjuk azonban, hogy a magyar nyelv szerkezetileg az ur�li nyelvcsal�dhoz tartozik, ha nem ismer�nk olyan ur�li nyelvet besz�l� n�pet, melynek kult�r�ja hasonl� fejl�d�si fokon �llott, mint a honfoglal� magyarok�, hiszen p�ld�ul a 18–19. sz�zadi ur�li vagy altaji nyelvet besz�l� n�pek vall�s�nak a 9–10. sz�zadi magyars�g vall�s�val val� �sszehasonl�t�sa csak k�ts�ges eredm�nyeket hozhat.

Mi az teh�t, amit n�mi bizonyoss�ggal felt�telezhet�nk a honfoglal� magyarok hit�let�r�l? Az els�, amit meg kell eml�ten�nk, hogy a magyarok ebben az id�ben m�r k�ts�gtelen�l ismert�k a monoteisztikus vall�sokat, s�t tal�n egy r�sz�k fel is vette a kereszt�ny, mohamed�n vagy zsid� vall�st. (A Kaz�r Birodalom vezet� r�tege p�ld�ul abban az id�ben, amikor a magyars�g e birodalom keretei k�z�tt �lt, a zsid�z� vall�st k�vette.)

Mindamellett a f� vall�si forma a honfoglal� magyarokn�l val�sz�n�leg a samanizmus lehetett. Az elt�r� v�lem�nyek ellen�re az �svall�skutat�k abban t�bbnyire megegyeznek, hogy a honfoglal� magyaroknak voltak s�m�njaik, s hogy ezek egy csoportj�nak 511magyar neve a t�ltos volt. Azt azonban nem tudjuk, hogy a magyar s�m�nok mennyire voltak differenci�ltak, voltak-e “feh�r” �s “fekete” s�m�nok, pontosan mi volt a vall�si-t�rsadalmi szerep�k stb.

M�g a vad�sz�, gy�jt�get� arktikus ur�li n�pekn�l a s�m�n ink�bb csak “mell�kfoglalkoz�sk�nt” �zte a s�m�nkod�st, mert abb�l meg�lni nem tudott, a r�tegezettebb t�rsadalm� n�pekn�l m�r “f�foglalkoz�s�” s�m�nok voltak. Az �ldoz�sbemutat�s is az � tiszt�k volt. A. primit�vebb k�z�ss�gekben az �ldozatot t�bbnyire a csal�df�, a nemzets�gf� mutatta be, a s�m�n ink�bb gy�gy�t� volt.

A magyar kutat�s nagy r�sze elfogadta, kisebb r�sze tagadta azt a feltev�st, hogy a honfoglal� magyarok hitrendszer�t samanizmusnak foghatjuk fel. Ha azonban felt�telezz�k, hogy voltak magyar s�m�nok, akkor sem egyszer� a feladatunk. A vall�setnol�giai �sszehasonl�t�st v�gz� kutat�k t�bbnyire azt n�zt�k, hogy az ugor vagy a t�r�k�s n�pek k�r�ben tal�ljuk-e a r�gi magyar s�m�nhit p�rhuzamait. Azonban, mint m�r az el�bbiekben is sz�ltam err�l, a s�m�n feladatk�re gazdas�gi-t�rsadalmi fejletts�g szerint is, region�lisan is igen v�ltoz�.

Arra n�zve, hogy mi volt a s�m�nok szerepe, funkci�ja a K�rp�t-medenc�be �rkez� magyarokn�l, konkr�t adat nem utal, �gy e ter�leten csak elm�letekre, tal�lgat�sokra vagyunk utalva. Annyit tudunk, hogy a 13. sz�zad �ta a var�zsl�k egyik magyar neve a t�ltos volt. Az is bizonyos, hogy a m�sodik vil�gh�bor�ig m�g �ltek a magyar falvakban t�ltosoknak nevezett szem�lyek. Ezek szerepk�re azonban a fennmaradt t�rt�neti adatok szerint a sz�zadok folyam�n nagym�rt�kben v�ltozott, �s a 20. sz�zadi t�ltosok egyik f� funkci�ja m�r az id�j�r�s�rt val� viaskod�s. Ennek ellen�re a magyar t�ltosokra vonatkoz� jelenkori hiedelmekb�l igen sokat megtal�lunk a szib�riai n�pekn�l is: a t�ltosok r�v�l�s�t, azt, hogy f�l�s csonttal vagy foggal sz�letnek, viaskodnak egym�ssal stb.

Feltehet�leg a r�gi s�m�nfunkci�k egy r�sz�t l�tj�k el a magyar falvakban ma is m�k�d� halottl�t�k, akik tudom�nyukat szint�n �ltal�ban transzba es�s sor�n saj�t�tj�k el (Di�szegi V. 1956; Barna 1981c).

Arr�l viszont nincs tudom�sunk, hogy a t�ltosok feladatk�r�be tartozott-e az �ldozatbemutat�s. Nincs ugyanis okunk k�ts�gbe vonni a k�z�pkori kr�nik�knak azt az �ll�t�s�t, hogy a magyarok lovat �ldoztak isteneiknek. A l��ldozat az ur�li �s altaji n�pekn�l egyar�nt ismert volt, �s a leg�rt�kesebbnek a feh�r sz�n� lovat tartott�k. Ez egy�bk�nt nem volt m�sk�nt t�bb, indoeur�pai nyelvet besz�l� n�pn�l sem.

Nem tudjuk azonban, hogy milyenek voltak azok a szelleml�nyek, melyekt�l a t�ltosok (vagy m�s n�ven nevezett var�zsl�k) tev�kenys�g�k sor�n seg�ts�get v�rtak. M�g annyit sem tudunk, hogy mennyire volt differenci�lt a term�szetfeletti l�nyek vil�ga, pozit�v �s negat�v funkci�juk elv�lt-e, vagyis dualisztikus szellemvil�g l�tezett-e. A munk�t k�l�n�sen megnehez�ti, hogy a term�szetfeletti l�nyek n�menklat�r�ja legt�bbj�nek – amennyiben nev�k nem eur�pai k�lcs�nsz� – alig van biztos etimol�gi�ja. �ltal�ban a n�phit ter�let�n a t�r�k�s nyelvi kapcsolat jobban bizony�that�, mint a finnugor. T�r�k eredet� p�ld�ul a b�b�jos, s�rk�ny, boszork�ny szavunk, m�g az Isten �s �rd�g, b�jt, lid�rc szavunknak nincs biztos etimol�gi�ja.

A samanizmus elv�laszthatatlan az animizmust�l �s att�l az elk�pzel�st�l, hogy az embernek t�bbf�le lelke is van. Nyelvrokonainkn�l a plur�lis l�lekhit sz�kincse sz�zadunkig megtal�lhat� volt, m�g a magyar nyelvben csak a r�gis�g �rizte meg a szervl�lek, �letl�lek stb. felt�telezett nev�t (Szendrey �. 1946; Pais 1975).

A magyarok hittek a t�lvil�gi l�tben, ezt a kereszt�nys�g el�tti s�rok mell�kletei �pp�gy bizony�tj�k, mint k�z�pkori kr�nik�ink n�h�ny adata, p�ld�ul a Lehel-monda. Honfoglal�s kori s�rjaink egy r�sz�ben lovas temetkez�st tal�lunk, �s t�bbnyire nem az eg�sz lovat tett�k a s�rba, hanem csak a kopony�t, l�bsz�rcsontokat hagyt�k a l� b�r�ben. A halottat gyakran l�b�val keletnek helyezt�k a s�rba. Egyes s�rokban halotti arcleplek nyom�t tal�lt�k.

T�bb hiteles h�rad�sunk van arr�l is, hogy a r�gi magyarok hittek az �llat�st�l, totem�st�l val� sz�rmaz�sban, �s val�sz�n�nek t�nik a honfoglal� magyarok exog�m h�zass�gi rendszere is (Gunda 1957).

M�s k�rd�sek m�r ink�bb vitatottak. T�rt�n�szeink egy r�sze felt�telezi, hogy a honfoglal� magyarokn�l m�g fenn�llott a szakr�lis f�s�g, illetve kett�s fejedelems�g �s a kir�ly�l�s int�zm�nye, m�s t�rt�n�szek azonban �gy gondolj�k, hogy a K�rp�t-medenc�be val� �rkez�skor ez m�r csak eml�k volt (Gy�rffy Gy. 1959; Czegl�dy K. 1947).

Nem tudjuk, hogy a honfoglal� magyarok isteneiket vagy az elhunytakat, �s�ket �br�zolt�k-e vagy sem. �ltal�ban a kereszt�ny t�r�t�k ritk�n sz�lnak isten-k�pm�sokr�l, ezek teh�t k�l�n�sen nagy szerepet nem j�tszhattak a magyarok kult�r�j�ban, b�r p�ld�ul a t�r�t� Gell�rt p�sp�k eml�tett “szk�ta b�lv�nyokat”. M�r Ipolyi Arnold is ezeket a b�lv�nyokat elhunyt �s�k k�pm�s�nak tartotta. Az sem tiszt�zott, hogy a honfoglal� magyarok s�rjaiban f�nnmaradt t�rgyakon (pl. az �vvereteken, tarsolylemezeken) l�that� �llat�br�zol�sok kapcsolatban vannak-e a totemizmussal vagy sem. Az felt�telezhet�, hogy egyes ragadoz� madarak k�l�n�s tiszteletben r�szes�ltek (amit a Turul-monda is igazolni l�tszik).

A magyar �svall�skutat�k – els�sorban a rokon n�pek vil�gk�pe �s a jelenkorban gy�jt�tt anyag nyom�n – megk�s�relt�k a r�gi magyar kozmog�ni�t is rekonstru�lni. Erre azonban megint nincs konkr�t pog�ny kori vagy k�z�pkori adatunk. Egyes csoportos temet�k utalnak arra, hogy a halottak vil�ga “ford�tott” vil�g volt. L�szl� Gyula p�ld�ul a honfoglal�s kori s�rok alapj�n felt�telezi, hogy a s�r elrendez�se annak az elk�pzel�snek felel meg, miszerint a halottak vil�ga “ford�tott vil�g”, teh�t a f�rfiak, akik �let�kben a lak�hely jobb oldal�t foglalt�k el, bal oldalra ker�ltek a s�rban – �s ford�tva (L�szl� 1944).

Di�szegi Vilmos – k�l�n�sen utols� alkot�i peri�dus�ban – sokat foglalkozott a felt�telezett magyar kozmog�ni�val, a vil�gf�val, a s�m�nf�val, a v�zszintesen r�tegezett vil�g elk�pzel�s�vel, amelyeket a vil�gfa k�t �ssze (Di�szegi V. 1967a; 1969). K�l�n�sen a “holdas, napos vil�gfa” keltette fel �rdekl�d�s�t, �s ennek tov�bb�l�s�t kereste p�ld�ul a S�rr�t d�sz�t�m�v�szet�ben, hiedelmeiben.

Dienes Istv�n felt�telez�se szerint a honfoglal� magyarokn�l a holtak birodalma nyugat fel� esett. Az �g kupol�j�t a sarkcsillagn�l fogva a vil�goszlop t�masztja al� (Dienes 1975: 96). E p�ld�kat m�g folytathatn�k, de szinte nincs m�r ki nem mer�tett forr�s (nyelvrokonaink vil�gk�pe, a r�g�szeti tanulm�nyok, recens m�v�szeti alkot�sok, mes�k, ballad�k stb.), amellyel ne pr�b�lkoztak volna a kutat�k (term�szetesen nyelv�szeket is bele�rtve). Val�j�ban azonban alig jutottunk t�l azon, amit m�r Ipolyi Arnold is tudott e k�rd�sr�l.

Ugyanezt mondhatjuk az �gitestekkel kapcsolatos k�pzetekr�l �s r�tusokr�l – m�r Ipolyi is oly sokat rem�lt csillagneveink magyar�zat�t�l, �s e k�rd�s az�ta is a kutat�s t�rgy�t k�pezi.

A k�lf�ldi kort�rs forr�sok n�h�nya azt �ll�tja, hogy a magyarok t�zim�d�k voltak, 513ez szint�n nehezen interpret�lhat� �ll�t�s. – Amint l�tjuk teh�t, a pog�ny magyarok vall�s�r�l tulajdonk�ppen keveset tudunk; hiszen az �r�sos k�z�pkori eml�kek �ltal�ban egyh�zi szerz�k m�vei, akik mindent megtettek, hogy a pog�ny vall�sra vonatkoz� eml�keket elhallgass�k, illetve k�d�s�ts�k. �ppen ez�rt az �svall�s e k�rd�s�n�l els�sorban a komparativista m�dszerre t�maszkodtak a magyar kutat�k, illetve a k�z�pkori kr�nik�k egyetlen adat�b�l igen ellent�tes k�vetkeztet�sekre jutnak.

A honfoglal� magyars�g a kereszt�nys�g felv�tele el�tti id�ben is m�r r�tegezett volt, azonban hi�nyos adataink csak nehezen adnak lehet�s�get arra, hogy az egyes r�tegek hiedelmeit �s r�tusait egym�st�l elk�l�n�ts�k. B�r term�szetesen a gazdag s�rlelettel ell�tott s�rok az el�kel�bbek, a gazdagabbak s�rjai, �s k�l�nb�ztek a k�zn�pi s�rokt�l.