A magyarok visszacsap� �j�nak mechanik�j�r�l

Az �j�szat t�bb ezer �ves m�ltra tekint vissza. Az emberi kult�r�k, t�rsadalmak fejlõd�s�nek elv�laszthatatlan r�sze volt, nagy jelentõs�ggel b�rt az �lelemszerz�sben �s a harc�szatban egyar�nt. Az �j�szat t�rt�net�ben meghat�roz� szerepet kapott az �zsiai puszt�k n�peinek – k�zt�k a magyarok – �sszetett visszacsap� �ja. Ez a fegyver hat�konys�g�t a vad�szatban �s f�lelmetess�g�t a hadi tettekben k�t zseni�lis tal�lm�nynak k�sz�nhette. Az egyik a merev reflexkarok – �gynevezett szarvak – alkalmaz�sa, a m�sik az �n �s a szaru fizikai tulajdons�gainak remek kihaszn�l�sa. Az im�ntiek r�v�n ez az �j kor�nak cs�cstechnol�gi�j�t k�pviselte.
A legegyszerûbben �gy k�sz�thet�nk �jat, hogy egy egyenes botot meghajl�tva a k�t v�ge k�z� h�rt fesz�t�nk. Ilyen bot�jat – term�szetesen az elõbb le�rtat t�k�letesebbre fejlesztve – haszn�ltak p�ld�ul Oroszl�nsz�vû Rich�rd keresztesei �s a sherwoodi erdõben Robin Hood csapata is. Az �j megfesz�t�sekor test�nk izomenergi�ja a fa meghajl�t�s�v al elõsz�r rugalmas energi�v�, majd a h�rt elengedve, ahogyan az �j visszat�r eredeti helyzet�be, mozg�si energi�v� alakul �t, amin osztozik a ny�lvesszõ �s az �j – ut�bbi eset�ben ez hõv� �s hangg� v�lik. A ny�lvesszõ r�pt�nek egyenletess�g�t, sebess�g�t �s becsap�d�s�nak erej�t az szabja meg, mennyire hat�sos az elõbbi energia�talak�t�s.
Az izomerõ a h�r h�trah�z�s�val – az �j megfesz�t�s�vel – addig alakul �t j� hat�sfokkal rugalmas energi�v�, am�g a h�r �s az �j karja egym�ssal hegyessz�get z�r be, der�ksz�gh�z k�zel a leghat�konyabb, tompasz�g mellett azonban az ideg ink�bb csak h�zza, mint hajl�tja az �jat. A kedvezõ helyzet p�ld�ul az �j m�ret�nek n�vel�s�vel �rhetõ el. A hosszabb �j – a Robin Hood idej�ben haszn�lt majdnem k�tm�teres volt – viszont csak gyalogosok harci eszk�ze lehet, lovasok fegyver�nek alkalmatlan. Az �zsiai puszt�k lovas nom�d n�peinek tal�lm�nya az �sszetett visszacsap� �j, amely r�vids�ge miatt k�nnyen haszn�lhat� l�h�tr�l. �t�tõ ereje ugyanakkor hatalmas, hiszen a hajl� karok megfesz�tve szinte karik�t form�znak, m�g az ezekhez sz�gben csatlakoz� merev karok – a szarvak – biztos�tj�k, hogy a h�r az �jjal ne tompasz�get z�rjon be. Egyben a vesszõt ell�v�skor gyors�tj�k is: a rugalmas karok kis mozg�sa eset�n a szarvak – �s �gy az ideg is – nagyot mozdulnak.
A hajl� karoknak nagy terhel�st kell ki�llniuk. Hajl�t�skor az anyag k�lsõ oldala megny�lik, a belsõ pedig �sszenyom�dik. Minden anyag m�sk�nt viselkedik h�z�sra, s m�sk�nt nyom�sra: vagy a h�z�szil�rds�ga j�, vagy a nyom�szil�rds�ga. R�ad�sul sz�v�snak is kell lennie, ugyanis a megterhel�st t�bb ezerszer kell elviselnie. �nmag�ban a fa nem megfelelõ a hajl� karok k�sz�t�s�re, mert ha t�l vastag, akkor nem hajlik, ha t�l v�kony, nem el�g erõs. A hajl� kar f�j�nak jellemzõit teh�t m�s anyagokkal sz�ks�ges jav�tani. Az �n kitûnõ szak�t�szil�rds�g�, a hajl� kar k�lsõ oldal�t ezzel bor�tott�k. Ezzel szemben a szarut kiv�l� nyom�szil�rds�ga miatt a belsõ oldalra dolgozt�k f�l. �gy – egy�ttal az �lettartamot is n�velve – jelentõsen javult a fa rugalmass�ga, azaz – eset�nkben – energia�tad� k�pess�ge. Alkalmaz�sa szinte hihetetlen anyagismeretrõl tan�skodik. A viszonylag kis, r�vid �j az Eur�p�ban akkor haszn�lt �jakn�l sz�mottevõen messzebbre r�p�tette a vesszõt.
E k�t tal�lm�ny a kor harc�szat�ban a cs�cstechnol�gi�t jelentette. Ismerete �s haszn�lata a pusztai lovas n�peket f�lelmetes ellenfelekk� tette. Ugyanakkor bizony�t�k arra is, hogy a honfoglal� magyarok tud�sban b�tran f�lvehett�k a versenyt Eur�pa t�bbi n�p�vel.