A magyars�g hadj�ratai Eur�p�ban a 10. sz�zadban

• 899: Az els� hadj�rat, amelyet bizonyosan k�rp�t-medencei haz�jukb�l ind�tottak a magyar seregek. Arnulf cs�sz�r it�liai riv�lisa, Bereng�r ellen a magyarokat b�relte fel. A magyar sereg a k�s�bb sokat haszn�lt �tvonalon, Pann�nia d�li perem�n (Pann�nia ekkor m�g nem volt magyar k�zen), a Dr�va-Sz�va vonal�n jutott It�li�ba. A forr�sok ezt az utat k�s�bb Strata Hungarorumnak (a magyarok �tj�nak) nevezt�k. A hadj�rat r�szleteir�l t�bb forr�sb�l is �rtes�lhet�nk (Liudprand, J�nos diak�nus, Regino). A magyar sereg t�bb �gra szakadva d�lta It�li�t. Az egyik seregr�sz 899. vagy 900. j�nius 29-�n Velenc�t is ostromolta. Sikertelen�l, mert – a forr�sok szerint – P�ter d�zse a magyarokat haj�had�val (!) megfutam�totta. Bereng�r megr�m�lt az addig ismeretlen n�p t�mad�s�t�l �s tizen�tezer f�s hadsereget gy�jt�tt. Liudprand besz�mol�ja szerint ez a sereg h�romszoros t�ler�ben volt a magyarokkal szemben. Ebb�l ad�dik, hogy a magyarok ki�ll�that� haderej�knek (Ibn Ruszta 880 k�r�l �rt tud�s�t�sa szerint a magyars�g h�szezer lovast tud ki�ll�tani) csak t�red�k�vel vettek r�szt a hadj�ratban. Bereng�r a 899. szeptember 24-�n v�vott brentai csat�ban veres�get szenvedett. A magyarok szokatlan m�don It�li�ban teleltek �s 900 tavasz�n vonultak vissza. A t�rt�n�szek egy r�sze ezt a t�nyt �j “honfoglal�si k�s�rletk�nt” �rtelmezte, de az �ttelel�sen k�v�l m�s �rvet nem tudtak ennek bizony�t�s�ra felhozni.

• 900: 899. december 8-�n meghalt Arnulf keleti-frank uralkod�, a magyarok sz�vets�gese. Mivel �rp�d n�p�t m�r nem k�t�tte sz�vets�gi szerz�d�s, It�li�b�l hazafel� j�vet megsz�llt�k Pann�ni�t. A k�vetkez� n�gy �vben folytatott morva, bajor h�bor�kat az elfoglalt ter�letek biztos�t�s�ra ind�tott�k.

• 901-904: Hadj�ratok Karinti�ba, Bajororsz�gba �s morva ter�letre. A magyarok felaj�nlott�k az Arnulffal k�t�tt sz�vets�g meg�j�t�s�t. Az elutas�t�s ut�n h�rom �ven kereszt�l folyt a magyar-bajor h�bor�, amely magyar gy�zelemmel v�gz�d�tt, annak ellen�re, hogy a bajorok 904-ben t�rbe csalt�k �s meg�lt�k Kursz�nt.

• 904-905: A magyarok Bereng�r it�liai kir�ly (a brentai csata vesztese) h�v�s�ra beavatkoznak az �szak-It�lia birtokl�s��rt kit�rt h�bor�ba.

• 906: A nyugati szl�v dalamancok h�v�s�ra hadj�rat indult Sz�szorsz�gba.

• 908: Hadj�rat Sz�szorsz�gba �s T�ringi�ba.

• 909: A magyar seregek els� �zben harcolnak sv�b ter�leten. Ebben az �vben volt a hadj�ratok sor�n els� magyar veres�g. A hazat�r� magyar sereg Rottn�l veres�get szenvedett az Arnulf bajor herceg vezette seregt�l.

• 910: A bajororsz�gon kereszt�l t�mad� magyar hadak az Augsburg melletti Lech mez�n j�nius 12-�n veres�get m�rtek a sv�b seregre. A csata ut�n a magyar sereg els� �zben d�lta fel Frankf�ldet, ahol az ellene gy�jt�tt sereget j�nius 22-�n legy�zte.
• 911: A magyar sereg a Burgundia ellen ind�tott hadj�rat sor�n els� �zben kelt �t a Rajn�n.

• 912: 911. szeptember 24-�n meghalt Gyermek Lajos. A Frankf�ld �s T�ringia elleni hadj�rat az �j uralkod�, I. Konr�d ad�ztat�s�t c�lozta.

• 913: A burgundiai hadj�ratr�l visszat�r� magyarokat minden addigin�l nagyobb veres�g �rte az Inn foly� mellett. A gy�ztes bajor sereget Arnulf bajor herceg vezette.

• 914: A magyarokat t�bbsz�r legy�z� Arnulf belvisz�lyok miatt a magyarokhoz menek�lt.

• 915: T�ringia �s Sz�szorsz�g megt�mad�sa ut�n a magyarok nem tudt�k bevenni a fuldai kolostort.

• 917: Az els� olyan �v amelyben egyszerre k�t ir�nyba indult hadj�rat. Egy Nyugat-Eur�pai hadj�rat sor�n a magyarok janu�r 21-�n lerombolt�k B�zelt. Ugyanekkor ind�tott hadj�rat sor�n, Simeon bolg�r c�r sz�vets�gesek�nt r�szt vettek annak Biz�nc elleni h�bor�j�ban.

• 919: a Nyugat-Eur�pai hadj�ratot az�rt ind�tott�k, mert a n�met tr�non uralkod�v�lt�s t�rt�nt. A magyarok v�gigd�lt�k Sz�szorsz�got �s P�chen mellett veres�get m�rtek Madar�sz Henrik, az �j n�met kir�ly sereg�re.

• 922: Bereng�r h�v�s�ra magyar csapatok vesznek r�szt az it�liai belh�bor�kban.

• 924: Bereng�r kir�ly sz�vets�gesek�nt, Szal�rd vezet�s�vel ind�tottak hadj�ratot It�li�ba. A magyar csapatok m�rcius 15-�n megsarcolt�k P�via v�ros�t. Ezt k�vet�en az Alpokon �tkelve Galli�ra akartak t�madni, de meghalt Bereng�r kir�ly �s ellenfelei a magyarok �ld�z�s�re indultak. A magyar sereget beszorult az Alpok hegyszorosai k�z�. Ki tudtak t�rni Gothia (a mai spanyol-francia hat�rvid�k) fel�, de az ellenfelek nem hagytak fel az �ld�z�ssel, �gy a magyar sereg nagy vesztes�geket szenvedett. A forr�sok szerint a magyar sereget j�rv�ny is gyeng�tette. Ugyanebben az �vben Sz�szorsz�gba is indult hadj�rat, ahol egy ismeretlen nev� magyar vez�r fogs�gba esett. Szabadon enged�se �s �vi ad� fej�ben Madar�sz Henrik kilenc�vi b�k�t v�s�rolt a magyarokt�l. A sz�sz sz�rmaz�s� Liudolf-h�z els� n�met uralkod�ja a b�k�t arra haszn�lta fel, hogy a magyar harci taktika ellen eredm�nyes sereget szervezett.

• 926: Hadj�rat Bajororsz�gba �s Sv�bf�ldre. Ehhez a hadj�rathoz kapcsol�dik Sankt Gallen monostor�nak elfoglal�sa 926. m�jus 1-j�n. Az esem�nyr�l r�szletes le�r�s maradt r�nk. (Widukind) R�szletesebben l�sd: Sankt Galleni kaland

• 927: X. J�nos p�pa testv�r�nek h�v�s�ra a magyar seregek It�li�t (Toscana, Apulia) d�lt�k fel.

• 933: Lej�rt a n�met kir�llyal k�t�tt kilenc�vi b�ke �s Madar�sz Henrik megtagadta a tov�bbi ad�fizet�st. A magyarok megt�madt�k Sz�szorsz�got, de a merseburgi csat�ban m�rcius 15-�n veres�get szenvedtek. Ugyanebben az �vben It�li�ba is vezettek hadj�ratot.

• 934: A merseburgi veres�g nem okozott t�r�st a hadj�ratok vezet�s�ben, mert ism�t k�t ir�nyba indultak magyar csapatok. Az egyik sereg nyugat fel� Metzig nyomult el�re, a m�sik a Balk�n-f�lszigeten biz�nci csapatokkal harcolt. Ez volt az els� jelent�s hadj�rat a Biz�nci Birodalom ellen. Egy nehezen �rtelmezhet� arab forr�s szerint a magyarok a beseny�kkel sz�vets�gben vettek r�szt a hadj�ratban �sszesen mintegy hatvanezer lovassal.

• 935: Hadj�rat Burgundi�ba �s Aquit�ni�ba. A magyarok Rudolf kir�ly seregei el�l kit�rtek �s �tvonultak It�li�ba.

• 937-938: Nagyszab�s� nyugat-eur�pai hadj�ratok indultak, melyek oka, hogy az el�z� �vben, 936. j�lius 2-�n meghalt a magyarok nagy ellenfele, Madar�sz Henrik �s a tr�non fia, a k�s�bbi Nagy Ott� cs�sz�r k�vette. Els�sorban Madar�sz Henrik c�ltudatos hadseregszervez�s�nek k�sz�nhet�en a magyarok sz�m�ra egyre nehezebb feladatot jelentett a sz�szorsz�gi v�delem felt�r�se. Az elszenvedett veres�gek v�get is vetettek a Sz�szorsz�gba ind�tott hadj�ratoknak.

• 942: It�lia fel� indult katonai akci�, de It�lia kir�lya, Vienne-i Hug� b�k�t v�s�rolt a magyarokt�l �s azok tov�bbvonultak az Ib�riai-f�lsziget fel�. Eg�szen Andal�zi�ig nyomultak, de v�gc�ljukat C�rdob�t nem siker�lt el�rni�k.A hadj�ratr�l t�bb nyugati �s arab forr�sb�l is t�j�koztat. Ibn Haij�n “Al Muqtabas” c�m� munk�j�ban nem csak a hadj�rat r�szleteir�l, hanem a magyarok Duna melletti lakhely�r�l, illetve a magyarokr�l is �rt�kes le�r�s tal�lhat�.

• 943: Ism�t k�t ir�nyba indul hadj�rat. A d�li ir�ny� t�mad�s sor�n a magyarok a Biz�nci Birodalom ter�let�n puszt�tottak, majd �t �vre sz�l� b�k�t k�t�ttek. A nyugat fel� t�mad� magyar sereget Berthold bajor herceg Wels v�ros�n�l meg�ll�totta �s legy�zte.

• 947: Feltehet�en a Wels-i veres�g hat�s�ra t�bb �ves sz�net ut�n It�lia fel� indult hadj�rat. A sereget �rp�d unok�ja, Taksony vezette. A magyarok Otrant�ig v�gigd�lt�k a f�lszigetet, majd ad� fej�ben b�k�t k�t�ttek a k�s�bbi II. Bereng�r it�liai kir�llyal.

• 948: A bajor hercegs�g �l�re I. Henrik (Gizella magyar kir�lyn� nagyapja) ker�lt. A magyarok ez�rt megt�madt�k Bajororsz�got, de ismeretlen k�r�lm�nyek k�z�tt veres�get szenvedtek.

• 950: 907 �ta els� eset, hogy ellens�ges hadsereg l�p magyar ter�letre. I. Henrik bajor herceg nagy zs�km�nnyal �s foglyokkal t�r vissza Bajororsz�gba.

• 951: Hadj�rat Aquit�ni�ba. A magyarok a n�met ter�letet elker�lve, �szak-It�li�n kereszt�l vonultak fel, de itt id�k�zben Ott� megszerezte a hatalmat. A visszat�r� magyarok s�lyos veres�get szenvedtek.

• 953: L�zad�s t�rt ki Ott� n�met kir�ly uralma ellen. A l�zad�k �l�n fia, Liudolf �s veje V�r�s Konr�d, Lotaringia hercege �llt. A hercegek a magyarokt�l k�rtek katonai seg�ts�get. A magyarok nem �tk�ztek meg Nagy Ott� seregeivel, hanem a Rajn�n �tkelve V�r�s Konr�d ellenfeleit semmis�tett�k meg.

• 955: A szok�sosn�l nagyobb l�tsz�m�, nyolc-t�zezer f�s magyar sereg augusztus 10-�n az augsburgi csat�ban veres�get szenvedett Ott� csapatait�l. A magyar csapatok vez�reit Bulcs�t, Lehelt �s S�rt Nagy Ott� kiv�geztette. Ez volt a magyarok utols� Nyugat-Eur�pa fel� vezetett hadj�rata.

• 959: Hadj�rat a Biz�nci Birodalom ellen. A magyar hadak Konstantin�polyig hatoltak, ahol egy �jszakai rajta�t�s sor�n veres�get szenvedtek. Ehhez a hadj�rathoz kapcsolhat� a Botond monda.

• 961: A Biz�nc ter�let�re behatolt hader� ism�t egy �jszakai t�mad�s sor�n szenvedett veres�get.

• 968: Kisebb, n�h�ny sz�z f�vel v�grehajtott bet�r�s sor�n volt az utols� sikeres magyar �tk�zet Thesszalonik� mellett.

• 970: Orosz, bolg�r, beseny� sz�vets�gben indult magyar hadj�rat a Biz�nci Birodalom ellen. Az arkadiupoliszi csat�ban a sz�vets�ges hader� veres�get szenvedett. Ez volt az utols� hadi v�llalkoz�s a kalandoz�nak nevezett hadj�ratok sor�ban.