kor �s nem

Kicsiknek kicsi �j duk�l. A h�z�er� itt k�l�n�sen fontos. Nem szabad er�s �jat adni gyerekek kez�be, mert nemcsak hogy feleslegesen hamar elf�radnak �s feladj�k, hanem egyoldal�an �s f�l�slegesen is terhelj�k �ket. �jat akkor adhatunk a gyerek kez�be, ha m�r k�pes arra, hogy az �j megfesz�t�s�hez sz�ks�ges sokf�le mozdulatot �sszehangolja �s meg�rtse, �rezze. Ez – t�bbgyermekes gyakorl� apak�nt tapasztalom - k�r�lbel�l 3-4 �ves kor, de ekkor m�g messze van az �n�ll� l�v�st�l, viszont m�r kivitelez egy-egy sz�p h�z�st a kicsi. �t�ves kor t�j�t�l m�r eg�sz �gyes �s �n�ll� lesz a gyerek ebben is. Ebben a korban term�szetesen m�g v�letlen�l sem szabad er�ltetni az �j�szatot, ink�bb hagyni kell, hogy kedv�re rohang�ljon a dr�g�n megvett �jjal – persze vessz�k n�lk�l - �s n�ha l�j�n egyet apa vagy anya c�lt�bl�j�ra egy m�terr�l. Ekkort�jt 12-15 font h�z�er� nagyon sok�ig, �vekig el�g.

Nagyobb gyerekeknek �s f�lkamaszoknak 25 font m�r nem �rt, de egyes �jt�pusokb�l a 30 font sem sok. A fel�gyelet minden korban fontos, mondhatn�m, fontosabb, mint az �j. Az �j hivatalosan sporteszk�z, de minden �jfesz�t� tudja, hogy val�j�ban egy igen hat�kony fegyvert tart a kez�ben. A gyermekek ebbe m�g ink�bb bele�lik magukat, de jobb, ha nem hagyjuk nekik kipr�b�lni ezt.

�jban a h�lgyek sem szoktak 30-35 font f�l� menni, de ez sem �k�lszab�ly. Bevallom �szint�n, nem tudom a h�lgyeknek mi a fontos igaz�n. El�g sok �j�sz h�lgyet ismerek �s a legk�l�nf�l�bb �jakkal l�nek.

Az igazs�g persze az, hogy legt�bbsz�r nem �k maguk v�lasztj�k ki az els� �jat, hanem az �let�k p�rja veszi meg nekik, gondos m�rlegel�sek ut�n. Pedig, megfigyeltem, hogy a H�lgyek b�rmilyen �jjal k�pesek j�l l�ni, mert valahogy nem zavarja �ket az a sok k�ls�s�g, ami az igazi f�rfit a v�gletekig leb�n�tja �s elvonja a figyelm�nket mag�r�l a l�v�sr�l. Mi f�rfiak pontosan tudjuk, hogy mit�l ide�lis az �j �s ezt el is v�rjuk az �junkt�l. Amennyiben nem olyan, akkor k�pesek vagyunk katasztrof�lisan l�ni, csak hogy igazoljuk �nmagunkat. A h�lgyek viszont k�pesek l�tv�nyosan nem t�r�dni ezzel �s ennek k�vetkezt�ben mogyor�fa �jjal �s b�kkfa tiplivel is kit�n�en megl�vik a c�lt. Egyesek val�sz�n� a h�ztart�si eszk�z�k b�rmelyik�vel is k�pesek ugyanerre…csak m�g nem pr�b�lt�k.

A H�lgyekn�l val�sz�n� k�l�n�sen igaz: a j� �j az, amelyik tetszik.

fonter�

Er�s embernek er�s �jat! Azaz, mindenki a maga erej�hez m�rt �jat vegye meg. Kipr�b�l�sn�l nem szabad elfelejteni, hogy, amit a boltban egyszer siker�l kih�zni, azt a gyakorl�s sor�n sz�zszor is ki kell tudni. Az �j�szat l�nyege nem az er�demonstr�ci�, hanem a c�l megl�v�se. A versenyt �ltal�ban nem az nyeri, akinek a leger�sebb �ja van.

A fonter� �nmag�ban nem jellemzi az �jat. A fonter� a h�z�er�t jelenti, azaz megtudjuk bel�le, hogy mekkora er� kell ahhoz, hogy (�ltal�ban) 28 colra kih�zzuk az �j h�rj�t. Egyes esetekben, pl. Kassai �jakn�l ez 30 colon van megadva vagy gyerek�jakn�l 24 colon. Ennyi �s nem t�bb.

Amit nem tudunk meg bel�le az az, hogy az �j ebb�l mennyit k�pes �tadni a vessz�nek, vagyis a fonter� nem mutatja meg, hogy milyen hat�kony az �junk. M�r�si eredm�nyek alapj�n bizony�that�, hogy 10 font k�l�nbs�g eset�n is el�fordul, hogy a gyeng�bb �j gyorsabban ind�tja el a vessz�t, nagyobb energi�t ad �t. Az eredm�ny: ugyanolyan t�vols�gon a vessz� kevesebbet esik, a c�lz�s k�nnyebb �s biztosabb.

V�s�rl�skor m�gis ez az egyetlen kiindul�si adatunk, mert ezt a legk�nnyebb megm�rni, s�t, ez el�g nagy biztons�ggal el�re kisz�m�that� a karok anyag�b�l, hossz�b�l, vastags�g�b�l stb.

Ugyanolyan �jb�l sem lesz a 10 fonttal er�sebb ugyanannyival gyorsabb, mivel term�szetesen nem line�ris az �sszef�gg�s a h�z�er� (a karban t�rolt energia) �s az energia�tad�s k�z�tt. M�gis, �ltal�ban elmondhat�, hogy az �tlag f�rfiember 40 fontot k�nnyed�n megzabol�z, h�lgyek valamivel kevesebbet, de a k�l�nbs�g nem l�nyeges, �ltal�ban 5 font. Lovas�j�szok gyeng�bb �jakkal is j�l elvannak, mert ott a kezelhet�s�g jobban sz�m�t.

Vad�szatra haszn�lt �jakn�l alapfelt�tel, hogy a h�z�er� legal�bb az 50 fontot el kell �rje. �jabb p�ld�ja annak, hogy a t�rv�nyhoz� a legk�nyelmesebben ellen�rizhet� adathoz igyekszik ny�lni, ami nem a val�s�ggal, hanem az adminisztr�ci�val van kies �sszhangban. Nem is besz�lve arr�l, hogy a t�rv�nyt olyan valakik alkott�k, akik nem vett�k a f�radts�got, hogy az �jak t�pusai k�z�tt k�l�nbs�get tegyenek.

hat�konys�g, gyorsas�g

Az a k�v�natos �j, amelyik ugyanolyan fonter� mellett a legnagyobb kezd�sebess�get k�pes adni a vessz�nek (�s m�g j�l kezelhet� marad).

Ezt a tulajdons�got sz�mos �sszetev� hat�rozza meg.

· a h�z�er�
· az �j anyaga �s annak rugalmass�ga
· a karok kialak�t�sa, el�fesz�tetts�ge, burkolata
· a szarvak �ll�ssz�ge, hossza, sz�less�ge
· a felajz�s magass�ga
· a kifut� kialak�t�sa a markolaton
· a lehets�ges h�z�shossz

Ezek �sszhangja adja ki az �jat.

Az �j anyaga

Jelen pillanatban, az alapvet� �p�t�stechnika alapj�n h�romf�le tradicion�lis �jat k�l�n�thet�nk el.

A legleterjedtebbek �s legt�bbsz�r a legolcs�bbak a m�gyanta �jak. A kar anyaga teh�t m�anyag. Ezek legt�bbsz�r b�rrel bevontak, �gy maga a kar anyaga nem l�tszik. Az �j param�tereit a felhaszn�lt m�gyanta tulajdons�gai hat�rozz�k meg. Ezek az �jak ig�nytelenek, k�rnyezeti param�terekre kev�sb� �rz�kenyek, mindamellett j�l haszn�lhat�k, a m�anyag �rz�s csak ritk�n t�rsul hozz�juk.

Egyel ig�nyesebb kivitelez�s a lamin�lt �j. Ez az �s�kh�z egy l�p�ssel k�zelebb van. Rendszerint (dupla) fa magra lamin�lt m�gyanta r�tegeket jelent. A fa mag legink�bb k�ris �s juhar szokott lenni, egzotikumok el�fordulhatnak. A lamin�lt r�tegek sokf�l�k lehetnek, az egyszer� �vegsz�llal er�s�tett gyant�t�l a misztikus hom�lyba burkol�dz� TRH-ig minden. A lamin�tumok feladata, hogy az �nhoz �s a szaruhoz hasonl�an az �j h�toldal�n kifesz�ljenek, m�g a hasoldal�n �sszet�m�r�djenek �s old�skor visszal�kj�k vagy -h�zz�k a kart eredeti helyzet�be. A fa mag �ltal�ban csak a hordoz� t�maszt�k szerep�t t�lti be.

A legkifinomultabb hagyom�ny�rz�k sz�m�ra el�rhet� az eredeti �n-fa-szaru r�tegz�d�s�, eredeti technik�val �s anyagokkal k�sz�lt, kompozit �j. Az �ruk nem sokban k�l�nb�zik egy �rt�kes r�g�szeti lelet�t�l, mondhatni eszmei a t�bbi t�pushoz k�pest. V�rhat� a cs�kken�s.

A dr�gas�g oka az anyagig�ny. Az ilyen �j autentikus ragaszt�anyaga a tokhal enyv. N�lunk a Vaskapu elk�sz�lte �ta nagyon kev�s ilyet fogtak (a viza �s a kecsege pl. tokhal f�le), beszerz�si helye jelenleg els�sorban a volt Szovjetuni� orsz�gai. K�n�ban c�pa �sz�h�lyagb�l is f�znek ilyen ragaszt�t, �gy l�tszik a porcoshalak �sz�h�lyagja az ide�lis.

Az �j has�nak szarulemez�t megfelel� szarvb�l, t�l�kb�l kell kiv�gni. Jelenleg a legel�rhet�bb a v�zibivaly szarva, melyet szint�n import�lni kell. Term�szetesen m�s t�lk�k is megfelel�ek. �rdekess�gk�pen megeml�thet�, hogy a magyar sz�rkemarha t�lke, ebben a tekintetben nem a legjobb alapanyag, de honfoglal� eleink val�sz�n� nem is pont ezzel a fajt�val b�bel�dtek bej�vetel�kkor, ezt a fajt�t v�lhet�en a kunok hozt�k be.

Az �n, szerencs�re itthon is rendelkez�sre �ll. Legjobb a legalacsonyabb zs�rtartalm� szarvas�n, de m�s is megteszi. Az inakat �ltal�ban a leghosszabb, cs�nkfesz�t� inakb�l nyerik ki. Az inak el�k�sz�t�se babra munka, zs�rtalan�tani kell �ket, ki kell �ztatni, sz�lakra bontani, felrakni stb.

Ezekkel az �jakkal t�bb a k�zimunka is, elk�sz�t�s�ket nehezebb sablonoss� var�zsolni �s az egyes f�zisok is el�g nagy hozz��rt�st �s odafigyel�st k�v�nnak.

Egy�b anyagok is el�fordulnak. Ismerets�gi k�r�mben megfordult m�r f�derlapb�l k�sz�lt �j is, ijeszt�en hangzik, de gyakorlatilag elpuszt�thatatlan. A m�gyanta mellett kezd teret h�d�tani a karbon is, de egyenl�re, �ra miatt a tradi kateg�ri�ban nem jellemz�.

A karok b�rbor�t�sa sok �jnak hagyom�nyos �ke. �rz�keny anyagokn�l indokolhat�, de minden esetben levesz az �j hat�konys�g�b�l. A bor�tatlan �jak k�z�tt vannak a leghat�konyabb fegyverek (Szimeiszter tat�r, Gr�zer TRH-k stb.)

el�fesz�tetts�g

Az el�fesz�tetts�g alatt a karok el�rehajl�s�t �rtj�k az �j leajzott �llapot�ban. Min�l meredekebb a sz�g, azaz min�l jobban el�rehajlanak a karok, az �j ann�l ink�bb “C” alak�, teh�t el�fesz�tett. Az el�fesz�tetts�g k�vetkezt�ben a karokban nagyobb energia t�rol�dhat, gyorsabb lesz az �j.

A t�lzott el�fesz�tetts�g azt eredm�nyezi, hogy a felajz�sn�l egy �vatlan mozdulattal k�nny� kiford�tani a kart. Rosszabb esetben ez old�skor is bek�vetkezhet. Teh�t er�sen el�fesz�tett �j kezd�knek nem val�. Felajz�sukhoz indokolt az ajz�sz�j haszn�lata. Az el�fesz�tetts�g maxim�lis m�rt�k�t a felhaszn�lt anyag �s annak vastags�ga is meghat�rozza. Egyes �jak annyira ki vannak hegyezve, hogy bizonyos fonter� felett az anyagfesz�lts�gek miatt garant�lt a r�vid �lettartamuk.

A mai gy�rt�k rendszerint biztons�gi form�kra t�rekszenek, az el�fesz�tetts�g m�rt�ke, egy-k�t kiv�telt�l eltekintve csek�ly. A r�gi �jk�sz�t�k azonban er�sen el�fesz�tett �jakat k�sz�tettek, egyes t�pusok (t�r�k, kipcsak) szinte karik�ba hajlottak leajz�skor.

a felajz�s magass�ga

A felajz�s magass�ga a markolat bels� oldala �s a h�r t�vols�ga felajzott �jn�l. Jelent�ss�ge t�bbf�le. Min�l k�zelebb van a markolat a h�rhoz, elvileg ann�l tov�bb h�zhat� az �j, ann�l t�bb energia t�rolhat� benne �s ann�l tov�bb k�pes a h�r maga el�tt tolni a vessz�t gyors�t�skor. Ez azonban csak akkor igaz, ha az �j v�gig gyorsul, k�l�nben a vessz� m�g az el�tt elhagyja a h�rt, hogy az visszat�rne eredeti magass�g�ba.

A m�sik jelent�ss�ge, hogy a sz�ks�ges vessz� hossza ezzel a holt t�vols�ggal r�videbb lehet, amennyiben az el�fesz�tetts�g megfelel�. A r�videbb vessz� rendszerint merevebb �s k�nnyebb is lehet, teh�t gyorsabb �s pontosabb. A markolat �s a h�r t�vols�g�nak cs�kkent�s�t a markolat h�tra helyez�s�vel lehet el�rni, pl. a val�di kett�s halmot mutat� �jak eset�ben ilyesmi a helyzet.

a szarvak

A szarvak a pusztai �jak hat�konys�g�nak forr�sa. A szk�t�k apr� �j�ra hogyan ker�lt a k�s�bbiekben szarv, �n nem tudom. Az viszont bizonyos, hogy a pusztai �jakat els�sorban lovas n�pek haszn�lt�k, lovon pedig a nagy m�ret nem el�ny�s. A szarv �ppen azt teszi lehet�v�, hogy a plusz er�kart biztos�tva, kisebb m�rettel is ugyanolyan hat�kony lehet az �j, mint az embermagas hossz��jak vagy bot�jak.

A szarv m�rete �s sz�ge meghat�rozza az �j param�tereit �s az el�fesz�tetts�g m�rt�k�t�l f�gg�en megadja a felajzott �j form�j�t is. A szarv �gy viselkedik, mint egy emel�. H�z�skor fokozatosan h�tra fesz�l, majd old�skor el�reb�lint �s plusz gyors�t�st ad az �jnak. Szerencs�s esetben, a kih�z�s v�g�n hasonl� hat�s l�p fel, mint a csig�s �jak excenter�n�l, m�g ha nem is olyan kifejezett.

A szarv akkor j�, ha min�l k�nnyebb �s v�konyabb, hogy ne lass�tsa az �jat, az energia ne a szarv mozgat�s�ra ford�t�djon. A t�l sz�les szarv, a beakasztott f�lek f�l�sleges fesz�l�se miatt, lass�tja a h�rt az eredeti helyzetbe val� visszat�r�sben. Rosszul tervezett �jakn�l el�fordul, hogy a vessz� sokkal el�bb elhagyja a h�rt, mint, ahogy a h�r (�s a szarv meg a kar) az eredeti helyzet�be visszat�rne, azaz a gyors�t�s utols� f�zis�ban valami lelass�tja a visszat�r�st �s az �j nem k�pes �tadni a karokban t�rolt energi�t.

El�fordul az is, hogy az am�gy j� szarv�ll�s� �jhoz t�l sz�k f�llel ell�tott h�rt alkalmazunk, mely a szarv h�tulj�ban t�l kor�n megakadva eleve nem engedi, hogy a szarv teljes �ton munk�t v�gezzen. Nagyobb f�llel ell�tott h�r sok esetben seg�thet ezen. Vigy�zni kell, mert a t�l nagy f�l el�id�zheti azt, hogy a h�r el�re lecs�szik a szarvr�l �s az �j s�lyosan k�rosodhat.

Er�sen el�re b�lint� szarvakn�l vagy nagyon el�fesz�tett �jakon h�rnyerget alkalmaznak, ami a szarv h�ts� oldal�n, k�z�pen megvezeti a h�rt, nem engedi azt a karok mellett el�re cs�szni �s az �jat kifordulni. K�z�s megegyez�s alapj�n k�l�n kateg�ria a h�rzs�moly, amelynek a feladata, hogy pl. az eredeti k�nai �s mongol �jakon a k�l�n f�lekb�l �s h�rb�l �sszecsom�zott �jh�r csom�j�t a szarv t�v�n�l al�t�massza, �vva az �jat a csom� ostrom�t�l. Ilyen �jakon nem is felt�tel az el�re b�lint� szarv.

A szarvak oldal�t n�ha szaruval vagy csontlapokkal er�s�tik. Ez v�kony szarvakn�l indokolt lehet, azonban legt�bbsz�r csak d�sz�t� elem.

a kifut�

A kifut� az �jak markolat�n elhelyezett kis t�maszt�k, mely al�t�masztja a vessz�t an�lk�l, hogy k�zzel hozz� kellene �rn�nk. �lland�, biztos kifut�st biztos�t. Ez a kis eszk�z pusztai �jakon tilos. Az�rt m�gis el�fordul, de nem t�mogatand�!

A r�vid el�zm�nyek ut�n hozz� kell tenni, hogy szok�s a markolatra csont, szaru (m�r poncolt f�met is l�ttam) bet�tet rakni. Ezek azonban nem emelkednek ki a markolat s�kj�b�l. Amennyiben m�gis kiemelkednek nagyon fontos, hogy ne legyen rajtuk semmilyen perem (sajnos ilyet is l�tni), mert az sz�t fogja v�gni a vessz�k band�zsol�s�t. Ezek legf�bb �rtelme, hogy a kifut� vessz�n�l kem�nyebbek �s a vessz� �gy nem koptatja a sz�pen pol�rozott f�t. �ll�t�lag a kifut�s is gyorsabb rajta, melyet nemes egyszer�s�ggel marketingnek mondhatunk. A sima lakkon �pp olyan gyors, nem is besz�lve arr�l, hogy ezek a lapok gyakran maguk is a lakkr�teg alatt vannak.

A kifut�sn�l az az�rt l�nyeges, hogy ne a markolat band�zsol�s�n fusson ki a vessz�. Annak egy v�ge lehet csak, elkopik a band�zs. Ezen fel�l, a band�zs t�nyleg lass�tja a vessz�t.

h�z�shossz

Nagyon fontos k�rd�s! a k�sz�t�k mindig megadj�k, hogy milyen hosszon h�zhatjuk ki az �jat a k�rosod�s vesz�lye n�lk�l. A saj�t h�z�shossz�t mindenki megm�rheti �j n�lk�l is. Kiny�jtja az �jtart� kez�t �s a m�sikkal �gy tesz, mintha maximumot h�zna, �s valaki megm�ri a t�vols�got a k�t keze k�z�tt. Enn�l r�videbben h�zhat� �jat senki ne vegyen mag�nak.

A k�l�nb�z� h�z�sm�dok h�z�shossza is elt�r. Kezd�k j�, ha tudj�k, hogy a mediterr�n h�z�s valamivel r�videbb, mint a mongol. Ezen k�v�l sokf�le ponthoz lehet h�zni, kinek-kinek �zl�se szerint. �llhoz, orrhoz, archoz, v�llhoz, mellhez, (kisgyermekek f�lh�z).

Az �jak jellegzetes tulajdons�ga a felkem�nyed�s, mely a h�z�shosszal �sszef�gg. Az �j felkem�nyed�se exponenci�lis �s fokozatos kifesz�t�sn�l eljut egy olyan pontra, ahol azt mondjuk, hogy fal van az �jban. Innen tov�bbh�zni m�r csak ar�nytalanul nagy energia �r�n lehet eg�sz a t�r�sig.

Az �jak fonterej�t t�bbnyire 28 colon adj�k, meg. A legt�bb ember pusztai �j�val azonban enn�l t�bbet h�z. A 28 colon 40 fontos �j extr�m esetben ak�r 50 fontoss� is v�lhat 31-32 colon. Az a j� �j, aminek a felkem�nyed�se a hasznos h�z�shosszon viszonylag folyamatos �s csak a h�z�shosszunkon t�l ugrik meg hirtelen. Nincs kellemetlenebb, mint falig h�zni egy �jat, amikor �rezz�k, hogy j� volna m�g egy col.

(Aki alapb�l tudja, hogyan kell, az ugorjon a m�sodik pontra)

Jobbkezesek: ragadja meg mindenki az �j egyik szarv�nak t�v�t a jobb kez�vel �s tartsa maga el�tt �gy, hogy a szarv hegye nagyj�b�l kifel� (jobb fel�) mutasson. M�sik kez�vel, mely a bal (nem �rt el�re tiszt�zni), ragadja meg a h�r egyik f�l�t, m�g a m�sik f�l az �j als� szarv�ba legyen biztons�gosan beakasztva. A h�rf�l �s a szarv legyen nagyj�b�l egy magass�gban el�tt�nk, k�z enyh�n behajl�tva, mellmagass�gban. Ekkor az �j �s a h�r nagyj�b�l “V” alakot form�z el�tt�nk. Eddig j�.

Most l�pj�nk jobb l�bbal �t a “V”-n. Innent�l m�r adja mag�t a helyzet. Az als� szarvat illessz�k a bal l�bsz�runkhoz, melyre a szarv sz�pen r�hajlik. Az �j �ps�ge �rdek�ben nagyon �gyelj�nk, hogy se most, se k�s�bb ne nyom�dhasson a szarv v�ge a f�ldh�z. A markolatot t�masszuk meg a combunk vagy fenek�nk m�g�tt, ne felejts�k el feszesen tartani a h�rt, �s hat�rozottan, s�t b�tran, fesz�ts�k el�re a fels� szarvat. K�zel�ts�k a h�rf�lt �s a h�rakaszt�t, majd akasszuk be. Legy�nk hat�rozottak �s ne f�lj�nk el�re fesz�teni a kart, mivel az �jat fesz�t�skor is ebbe az ir�nyba h�zzuk, csak sokkal jobban.

Miel�tt megnyugodva elengedn�nk magunkat, ellen�rizz�k, hogy az als� szarvon is beakadva maradt a h�rf�l, k�l�nben az �jjal egy�tt cs�ny�n j�rhatunk. Ha minden rendben, akkor l�pj�nk ki az �jb�l, ellen�rizz�k a h�rf�leket �s h�zzuk meg egyszer-k�tszer a h�rt.

Balkezesek: fentiek csak ford�tva.

1. A felajz�sn�l �gyelni kell a szimmetri�ra. Fontos, hogy az �jat a markolatn�l t�masszuk al� �s a k�t kart egyform�n terhelj�k. Gyakori hiba, hogy a markolat alatt t�masztj�k al� az �jakat. Ez az�rt hib�s, mert a legt�bben hajlamosak az �jat felajz�skor mindig ugyan�gy megragadni, azaz lesz az �jnak egy �lland� fels� �s egy �lland� als� v�ge. �vek sor�n �t �gy felajzott �j egyoldal�an terhel�dik �s v�gs� soron eldeform�l�dik. Rosszabb esetben (pl. Szimeiszter tat�r) meg is roppanthatjuk a csoda �rz�kenyre faragott j�sz�got �s az aznapi edz�s�nk, tanuls�ggal egy�tt nett� 30 rug� volt…

2. Felajz�st k�vet�en nem illik nyakl� n�lk�l l�d�zni kezdeni. El�sz�r is ellen�rizz�k, hogy a h�r sz�pen �s k�z�ppontosan fekszik-e fel a szarvakon. Nem cs�szott-e az egyik oldal fel� vagy nem akadt-e ki a nyeregb�l. A Gr�zer f�le Feln�tt szk�t�n�l vagy a magyar alap C eset�n pl. fontos, hogy k�z�pre be�ll�tsuk a h�rf�let a szarv h�ts� oldal�n. Ezt elmulasztva, az aznapi edz�s minden l�v�sn�l f�lre fogja h�zni a szarvat. Az ilyen ig�nybev�telre pedig az �jak nem sz�m�tanak.

3. Egyes �jak, de f�leg az er�sen C alak�ak, mint amilyen a TRH t�r�k, im�dnak joj�zni, azaz a markolatot szil�rdan tartva, k�nny� a h�rt vertik�lisan fel-le r�ngatni, mik�zben a szarvak okosan b�logatnak egym�snak. Az ilyen �jakat, szab�lyos felajz�st k�vet�en emelj�k szem�nk el� �s oldalr�l vizsg�ljuk meg a k�t kar �v�nek szimmetri�j�t. K�nnyed, de hat�rozott mozdulatokkal korrig�ljuk a cs�l� helyzetet, majd egyszer-k�tszer megfesz�tve az �jat, ellen�rizz�k �jra. Ha ekkor szimmetrikusak az �vek, akkor m�ris haszn�lhatjuk az �jat.

A j� vessz� kiv�laszt�s�hoz...

Mi kell a j� l�v�shez? Sok-sok gyakorl�s….�s j�, �sszhangban l�v� felszerel�s! A vessz�id soha ne legyenek szedett-vedett darabok! Egy elm�letben r�gz�tett �jb�l kil�ve csak az azonos param�ter� vessz�k sz�llnak majd ugyanabba a pontba (ha szerencs�d van). A l�v�s gyakorl�sa f�leg az azonos mozdulatsor reflex szint� beidegz�s�t jelenti. A j� �j�sz term�szetesen �szt�nb�l kompenz�l, de ez a k�pess�g lassan j�n �ssze. Kezdetben �s azut�n mindig sokat seg�t rajtad, ha a vessz�id nem nehez�tik meg a l�v�st �s a j� eredm�ny el�r�s�t.

Aki lovas�j�sz, az �gyeljen arra, hogy a nock a h�rra nagyon k�nnyen felpattinthat� legyen. J� m�dszerek: a faragott nock �talak�t�sa �k alak� bem�lyed�sre, a szerelt nock pof�inak fog�val val� gy�tr�se, am�g kecsesen kifel� nem hajlanak, mint a kacsa tolla. Kifejezetten lovas�j�sz nock egyenl�re nincs…

A band�zs. C�lja a toll �s a kez�nk �lettartam�nak n�vel�se. En�lk�l a toll hamar lev�lna a vessz�testr�l �s a tollgerinc hasogatn� baba b�r�nket. Legyen ig�nyes, lehet�leg lakkoz�ssal vagy ragaszt�val er�s�tett, er�s band�zsc�rn�val megoldva. Celluxos, szigszalagos vessz�k korongl�v�sre val�k, ahol �gyis hamar elt�rnek…

A vessz� fel�letkezel�se. A lakkoz�s el�fordul, de leggyakoribb a nat�r p�lca. Minden lakkoz�s t�bblets�lyt jelent. A sz�nes vessz� el�nye, hogy hamarabb meglesz a gazban, mint a f�ldsz�n� t�rsa. De ezt ne higgy�tek el…a vessz�k k�ztudottan �gy f�rj�k be magukat a f�be, hogy a sz�nes r�sz�k sosem l�tszik ki…

A hegy. A hegy adja a vessz� egyens�ly�t, nem kev�sb� ett�l �ll bele a c�lt�bl�ba. Az alakja majdnem mindegy. A csepp forma sz�p, de nehezebben j�n ki a c�lb�l, s�t esetenk�nt benne is marad. Ennek megel�z�s�re minden hegy legyen j�l felragasztva! A gy�rt�kn�l a pillanatragaszt� az elterjedt. A fatest �sszesz�rad�sa eset�n (mely egyben a ritka haszn�latra is utal!) a hegy egy id� ut�n k�nnyen lev�lik �s odalesz. Aki nem b�zik a gy�rt�j�ban, az otthon, g�zl�ng f�l�tt �vatosan meleg�tve le tudja h�zni a hegyet �s vissza tudja ragasztani valami brut�lis ragaszt�val, pl. UV Rapiddal. A hegy m�rete passzoljon a testhez, a k�p� semmik�pp se legyen sz�lesebb, mint az �tm�r�, mert a vessz�fog�ban megint csak bennmaradhat.

A hegy h�zi felrak�s�hoz, a k�zpontos�t�s miatt elengedhetetlen a hegyfarag� haszn�lata. A hegyek anyaga lehet r�z, alum�nium, ac�l. Kov�csolt hegyek hozz�f�rhet�k, de az �ruk �s s�lyuk miatt nem c�lszer� a haszn�latuk, legfeljebb bemutat�n vagy d�sznek.

A k�p� bels� pal�stja t�bbnyire k�p alak�, de l�tezik olyan hegy, amelyik hengeres �s menetes szokny�j�. Az ut�bbiak el�nye, hogy k�nnyebb k�zpontosan feltenni a vessz�kre �s ak�r a hegyfarag� is sz�ks�gtelen.

A vessz�t teh�t sz�mos tulajdons�ga alapj�n mindig az adott �jhoz v�lasszuk ki! Ne sajn�ljuk kipr�b�lni, melyikkel a legjobb a l�v�s sz�munkra. J�l megv�lasztott vessz�k�szlettel a legt�bb t�vols�gr�l egy pontba tudunk l�ni. A vessz� es�se 25-30 m�teren is elfogadhat� vagy egyenesen minim�lis. A j� vessz� teh�t k�nny� �s merev, �junkhoz �s h�z�shosszunkhoz illik. Az �ltalam forgalmazott �jakhoz megpr�b�lom a megfelel� vessz�t is megaj�nlani, de a szubjekt�v �rzet mindenkin�l kihozhat m�st is.

K�s�rletezz�nk a k�l�nleges vessz�kkel, ma m�r hozz�f�rhet� ragasztott �s k�pos vessz� is, mindkett�r�l j� h�rek �rkeznek.

Egyszerre legal�bb 10 egyforma vessz�nk legyen. Gyakorl�sn�l ker�lj�k azt, hogy mind a t�zzel ugyanarra a c�lra l�v�nk. Versenyen legt�bbsz�r 1-3 l�v�s�nk van, enn�l t�bbet egy pontba l�ni nem �rdemes, mert nem fejleszti a c�lz�st, viszont j� es�llyel ell�j�k a saj�t vessz�ink egyik�t.

Nem javaslom, hogy m�s, olcs�bb vessz�kkel gyakoroljunk, mint amivel versenyen l�n�nk. M�s t�pus� vessz�vel m�sk�pp fog l�ni az �junk.

Az olcs� vessz�k jogosults�ga a korongl�v�sben van. Egy j�l eltal�lt korong mindig pont �gy esik le, hogy der�kba t�ri a vessz�t.

Aki ritk�n akar vessz�t venni, az beszerez vagy csin�l egy j� vessz�fog�t. A vessz�k rosszul t�rik a f�ba, k�be �s f�mbe csap�d�st.

A h�rom k�sz�t�si m�d, m�gyanta, lamin�lt �s szaru-�n kompozit, mind m�st k�v�n a gazd�j�t�l.

A m�gyanta �jakkal a legegyszer�bb a helyzet. Ezekkel gyakorlatilag semmi dolgunk nincsen. Karjuk t�bbnyire b�rrel bor�tott, ezt a b�rt �polgathatjuk a megfelel� szerrel. Arra vigy�zzunk, hogy csak olyannal, ami a m�gyant�t nem k�ros�thatja. A markolat �s a szarv far�szeit is �rdemes n�ha beviaszolni fa�pol�, b�tor�pol� szerrel, f�leg, ha sokat �ri nedvess�g az �jat.

Minden �jat �vjunk a t�lzott h�t�l. Ny�ron kocsi ablak�ban felejtett, fekete v�szonba csomagolt �jat el�bb tegy�k h�v�s helyre, hagyjuk leh�lni �s csak ut�na ajzuk fel. Ezt �s a maxim�lis h�z�shosszat betartva ezek az �jak sok�ig tartanak, gyakorlatilag a m�anyag el�reged�s�vel �r v�get f�ldi p�lyafut�suk.

A lamin�lt �jak ig�nyesebbek. Ezek fa magja szerves anyag �s mint olyan r�ad�sul el�g j� nedvsz�v�. Amelyik �jon sok far�szt l�tunk kikandik�lni, a karok szeg�ly�t, a szarvakat �s a markolatot nedves id�ben val� haszn�lat el�tt c�lszer� valamilyen v�ztasz�t� anyaggal lekezelni.

Ez lehet szilikon spr�, viasz, szalonnab�r, b�rmi, amit�l nem lesz t�ls�gosan cs�sz�s a markolat. A felnedvesed� far�teg el�bb-ut�bb el fogja engedni a ragaszt�st �s vetemedhet is! Itt is vigy�zzunk, hogy a szer ne oldja a m�gyant�t.

A cs�ny�n �sszekarcolt fa- �s csontfel�letek a markolaton �jra-pol�rozhat�k. Ehhez haszn�ljunk nagyon finom (1000-es) pol�rpap�rt vagy horzsak�-lisztet, durva s�r�l�sekn�l kezdj�k er�sebb (pl. 400-as) csiszol�pap�rral �s fokozatosan haladjunk a finom fel�. Figyelem: f�t csak sz�lir�nyban szabad csiszolni! Aki ilyet m�g nem csin�lt, el�sz�r pr�b�lja ki mag�t m�son: antik szekr�nyen, szomsz�d aut�j�n �s csak ut�na vesse mag�t az �jra.

�sszekarcolt lakkozott fel�let ugyan�gy jav�that�, a megcsiszolt fel�letre h�g �s kev�s lakkot haszn�ljunk, v�rjuk meg a sz�rad�st, csiszoljuk �jra. T�bb r�teg lakk, mindig al�csiszolva az eredetivel megegyez� fel�letet ad. Kezd�k el�sz�r ezt is az asztallapon k�s�rletezz�k ki!

Az elkoszol�dott, �sszekarcol�dott b�r is tiszt�ra �s sim�ra csiszolhat�, ha m�r minden m�s tisz�t�si m�dszernek ellen�llt. Itt azonban nagyon finoman �s �vatosan kell csiszolni, mert a b�r valamivel hamarabb elfogy, mint a fa. Legjobb, ha csak a kosz j�n le �s az al� nem megy�nk. A b�rbe iv�dott kosz (v�r, humusz, izzadts�g) nem fog �gy kij�nni.

A szaru �jak a legh�l�sabbak, legszerethet�bbek. Ezek id�j�r�s �rz�kenyek, nedves id�t�l �vjuk �ket, es�s, �szi versenyre ne vigy�k el (a hadj�ratok ideje am�gy is a tavasz �s a ny�r). Akinek ilyen �ja van, az vigy�zni is fog r�, ha m�s�rt nem, h�t az �ra miatt...

A h�rt m�hviasszal c�lszer� �td�rzs�lni. Ez meg�vja a h�rt a kisz�sz�s�d�st�l. A m�veletet �gy �rdemes v�gezni, hogy el�sz�r �tkenj�k a h�rt a viasszal, majd egy darab b�rrel vagy vastag ronggyal j� szorosra fogva �td�rzs�lj�k a h�rt, hogy a viasz megolvadva, egyenletesen bejusson a sz�lak k�z�.

Az igaz�n gyors �jak h�rf�l�t be lehet tekerni teflonszalaggal a kisebb ellen�ll�s el�r�s�hez. Ugyan�gy lehet tefloncsikot ragasztani a vessz� kifut�s�nak hely�re. Ez a markolat fel�let�t is �vja a kikop�s ellen.

A favessz�k, f�leg a nat�r vessz�k fel�let�t �rdemes n�ha letiszt�tani �s lenolajos ruh�val �td�rzs�lni.

Aki mindezt v�gigcsin�lja, az igaz�n szereti �s megbecs�li az �j�t, aki nem, az meg pont olyan treh�ny, mint j�magam...